Fontosak, fontosabbak

Pozsony. Hat szociális jellegű követelése közül kettőt alapvető fontosságúnak tart a szakszervezetek szövetsége: nem hajlandó engedni a minimálbér 8100 koronára való emeléséből és a közalkalmazottakra vonatkozó 2003-as szociális egyezség teljesítéséből. További követelés a nyugdíjak, a létminimum és a családi pótlék 10-10 százalékos emelése – a szociális minisztérium 5 százalékos nyugdíjemelést javasol –, valamint el akarják érni, hogy a legalább 15 évet ledolgozottak esetében 12 hónapig járjon a munkanélküli-segély. A minimálbér emelését Ivan Saktor szakszervezeti vezető egyebek között a magyarországi tapasztalatokkal indokolja. „Az Orbán-kormány nagymértékben és ugrásszerűen növelte a minimálbért, ami jelentősen hozzájárult a fizetések emelkedéséhez. A minimálbér emelése ellenére Magyarország az egyik leggyorsabban fejlődő gazdaság térségünkben” – mondta. A szakszervezetek követeléseiket az érdekegyeztető tanács április 15-i ülésén akarják megvitatni. Ha nem tudnak megegyezni, akkor az április 23-ára összehívott közgyűlésen döntenek a további lépésekről. Saktor nem tart kizártnak sztrájkot sem. A szakszervezetek számára teljesen elfogadhatatlan a kormány által elkészített további két reformcsomag is: nem értenek egyet a nyugdíjreform és az adóreform tervezetével sem. „Elutasítjuk az egységes jövedelemadót, mivel ez a szociális állam alapjait támadja és a kapitalizmust támogatja – mondta Saktor. – A nyugdíjreform jelenleg ismert változata hátrányosan érinti a szegényebb rétegeket, mi továbbra is a felosztó-kirovó pillér meghatározó szerepét javasoljuk. Javaslataink sokkal jobbak, mint a szociális minisztérium tervezete.” A szakszervezeti központ nem ért egyet az egyetemi-főiskolai tandíj bevezetésével és a betegbiztosítási rendszer tervezett átalakításával. „A környező országokban sehol sem kell tandíjat fizetni, ezért a részleges díj bevezetése egyre több diákot kényszerítene arra, hogy egyetemeit külföldön végezze” – érvelt Saktor. (lpj)