Folytatódik a kárpótlás

Van ugyan egy, a náci koncentrációs és munkatáborokba hurcoltak kárpótlásáról szóló törvény, de csak 2002 novemberéig hatályos, ráadásul ez alapján csak a meghurcolásért lehet kárpótlást igényelni, az elkobzott vagyonért nem. A szlovák állam viszont a zsidókat vagyonuktól is megfosztotta, és a vagyon jelentős részét a kommunizmus idejében államosították. A miniszterek szerdán beleegyeztek a zsidók kárpótlásába, és a kormány határozata szerint az emberjogi és a gazdasági miniszterelnök-helyettes néhány héten belül kidolgozza a kárpótlás időtervét. Csáky Ivan Miklošon kívül hamarosan a tárgyalóasztalhoz invitálja a szlovákiai zsidó hitközségek delegációját és Eduard Kukan külügyminisztert is, hogy megvitassák azt a szerződéstervezetet, mely tartalmazná, mit lehetne még az idén rendezni, és mi maradna jövőre. A szerződést a miniszterelnök és a zsidó közösség vezetője írná alá.

A kabinet ellenvetés nélkül és gyorsan fogadta el a kárpótlásra vonatkozó javaslatot. „Érdekes szakmai vita alakult ki. Olyan kérdések merültek fel, hogy a szlovákiai zsidó közösség mennyire legitim partnere a kormánynak. Hangsúlyozom, nem a kabinet kérdőjelezi meg a legitimitásukat, hanem néhány olyan – például Ausztráliában vagy Dél-Amerikában élő –, egykor szlovákiai, jelenleg külföldi állampolgár, akik nem egyeznek bele, hogy a Zsidó Hitközségek Szlovákiai Szövetsége képviselje érdekeiket a tárgyalásokon. Ugyanakkor lehetetlen mindenkivel külön tárgyalni, szükséges megállapodni egy szervezetben” – magyarázta lapunknak Csáky. Kérdéses, hogy a kárpótlást külön törvénnyel kell-e rendezni, vagy lehet-e a már meglevő jogszabályok alapján. A miniszterelnök-helyettes szerint nincs szükség újabb törvényre, de elemzik az összes lehetőséget. Vita tárgyát képezi, hogyan lehetne létrehozni azt az alapot, amelyből a kárpótlást fizetnék. Felmerült, hogy a magánosításból befolyó összegből fordíthatnának pénzt e célra. A zsidók képviselői 25 milliárdra becsülik a nem zsidók tulajdonába adott vagyonuk értékét, szerintük ennek tíz százalékát adhatnák vissza. Csáky Pál ezt korrekt javaslatnak tartja; a teljes kárpótlásra nincs lehetőség.

Az emberjogi miniszterelnök-helyettest a zsidók kárpótlásával kapcsolatban egy elemzés kidolgozásával bízta meg a kabinet. „Nagyon érdekes feladatot kaptam. Elemzést kell készítenem jogász és történész szakértőkkel, hogy 1939. március 14-étől melyek azok a nyitott kárpótlási ügyek, amelyekkel a szlovák szerveknek, tehát a kormánynak vagy a parlamentnek foglalkoznia kellene. Azért érdekes ez számomra, mert a mandátum nyilvánvalóan meghaladja az 1948. február 25-i dátumot. Világos, hogy ebben a magyarok is benne lesznek, és most nem a Magyar Koalíció Pártja nyitotta meg a kérdést, hanem a szlovák kormány adta nekem feladatul. Azt hiszem, érdekes anyag lesz, melyet júliusban terjesztek a kormány elé” – nyilatkozta az Új Szónak Csáky.