Folytatódik a harc a jövő évi minimálbérért

A törvényjavaslat véleményezése során a jegybank eljuttatta az állásfoglalását Milan Krajniak munkaügyi miniszternek is. „A jelenlegi helyzetben a bérköltségek bármilyen növelése negatív hatással lenne a foglalkoztatottságra, megnehezítené a cégek helyzetét, ráadásul a minimálbérhez kötött járulékok kifizetése is többletterhet jelentene” – figyelmeztet a központi bank. Javaslatuk szerint a minimálbér emelésénél elsősorban a fogyasztói árak emelkedését kellene figyelembe venni, ami biztosítaná a minimálbérért dolgozók vásárlóerejét is.

Van, aki kevesli

A szakszervezetek sem támogatják a szaktárca javaslatát, amely szerint a minimálbér az idei 580 euróról jövőre 620 euróra nőne. Ők keveslik ezt az összeget, és azt javasolják, hogy a jelenleg még érvényben levő törvényt kellene alkalmazni, aminek köszönhetően a jövő év elejétől 656 euróra nőne a minimálbér. „A jelenlegi helyzetben, amikor a járvány negatív hatásai a szlovák gazdaságra még mindig nem teljesen ismertek, leszögezhetjük, hogy a gazdaság zuhanása csak átmeneti lehet, a mélysége pedig különböző tényezőktől és a kormány kompenzációs intézkedéseitől függ” – érvelnek a szakszervezetek. A minimálbér összegének emelése szerintük nem a járvány által okozott károk korrekciójára szolgál, hanem jelentős szociális hatása is van, és ezeket a kormánynak gazdasági ösztönzőkkel kellene megoldania.

Elemzői vélemények

Többszlovákiaipénzügyiés munkaerőpiaci elemző cég is készített tanulmányokat a minimálbér emelésének pozitív és negatív hatásairól a nemzetgazdaság és az egyén szempontjából is. A pozsonyi Trexima elemző és tanácsadó cég is részletesen foglalkozott és természetesen továbbra is foglalkozik a problematikával. Nézzünk meg most néhány pontot az elemzésükből, arra keresve a választ, hogy szerintük milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a minimálbéremelése,kitérvearrais, hogy mit javasolnak elfogadható megoldásként, már ha egyáltalán létezik ilyen.

Az emelés előnyei

Az emelés előnyei között szerepel a dolgozók és nem dolgozók közötti bevételi különbség növekedése, ami növeli a motivációt a munkakeresésnél. A hazai kereslet és a fogyasztás növekedése – az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások hajlamosabbak a nagyobb kiadásokra.

Emelheti a munka produktivitását – erősebb motiváció a munkahelyeken.

Csökkenti a munkáltatók lehetőségét arra, hogy a piaci érték alatt szabják meg a béreket. Csökkenti a bérek közötti differenciálódást, és egyben növeli a munkavállalók bizalmát, azt az érzést keltve, hogy az állam az ő oldalukon áll.

Az állam magasabb bevételekre tesz szert a járulékokból és az adókból.

Motiválhatja a munkáltatókat a termelés korszerűsítésére.

Az emelés hátrányai

A emelés egyik hátránya a vállalatok költségeinek, kiadásainak a növekedése, a bevételek csökkenése, ami visszavetheti a beruházási kedvet.

Inflációt okozhat.

A kevésbé fejlett régiók versenyképességét gyengítheti – több vállalat vagy ágazat nem lesz képes magasabb béreket fizetni.

Csökkenti a nem szakképzett munkaerő (idősek, pályakezdők, fogyatékkal élők, huzamosabb ideje munkanélküliek) foglalkoztatottságát.

Motiválhatja a munkáltatókat a feketemunka kihasználására. Kapcsolódás az emeléssel járó további kiadásokhoz (túlórák, éjszakai munka, hétvégék, ünnepnapok), ami jelentősen növeli a munkáltatók másodlagos kiadásait.

Van megoldás?

A Trexima elemzőinek a javaslata szerint változtatni kellene a máig érvényben levő képleten, ami a minimálbér kiszámítására szolgál (csak emlékeztetőül: az adott évhez viszonyítva a két évvel azelőtti havi átlagbér 60 százaléka), a belépő adatoknak aktuálisnak kellene lennie minden esetben, és fontos, hogy összhangban legyenek a gazdasági mutatókkal (különös tekintettel a mostani évre). A két évvel korábbi átlagbérek adataiból kiindulni gazdasági szempontból egyáltalán nem célszerű. A további javaslataik között szerepel a minimálbér emelésével járó többletkiadások megosztása a munkáltatók és az állam között, ami azt jelentené, hogy a munkáltatók nem fizetnék az államnak a minimálbér emelésével járó pluszkiadásokat.

Fő az óvatosság

Az elmondottak alapján, akármennyire is szükséges lenne a minimálbért a még érvényben levő törvény szerint 2021 januárjától 656 euróra emelni, óvatosan kell kezelni a kérdést. A világjárvány miatt nem várt helyzetbe került a szlovák gazdaság, és még nem látjuk a következményeket. A túlzott növelés még jobban elmélyítheti a gazdasági recessziót, lassíthatja a gazdaság regenerálódását és a munkájukat elvesztett alkalmazottak ismételt foglalkoztatását. Emelni viszont mindenképpen szükséges!

Ha a jelenlegi 580 eurós minimálbér a munkaügyi tárca szerint jövő év januárjától 620 euró lesz, ez az összeg „tisztán” 506 eurót jelentene, ami 30 euróval több, mint idén. Éves számításban pedig 360 euróval lenne több, aminek a jelenlegi statisztikai adatok szerint 121 600 minimálbérért dolgozó alkalmazott venné hasznát (és ez még mindig fényévnyire van a gazdaságilag fejlett nyugat-európai országoktól). A viták, az uborkaszezon ellenére, még mindig nem zárultak le. Kíváncsian várjuk és természetesen továbbra is nagy figyelemmel kísérjük a folytatást, remélve, hogy mindenki számára elfogadható döntés születik.

Széplaki Dénes

A szerző a pozsonyi Trexima piackutató és tanácsadó társaság munkatársa