Ismét terítéken a minimálbér

Jelenleg a minimálbér nagyságáról elsősorban a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük. Ha ez nem sikerül, akkor a minimálbér egy automatikus mechanizmus szerint kerül kiszámolásra. Jelenleg ez azt jelenti, hogy a minimálbér értéke az adott évnél két évvel korábbi év átlagbérének 57 százalékát teszi ki. Ez önmagában egy hasznos mechanizmus, mely az elmúlt években nagyobb kompromisszumkészségre késztette a munkáltatókat. A kormány azonban nem elégedett a jelenlegi állapottal, és azt javasolja, hogy 2026-tól a minimálbér már az átlagbér 60 százalékát tegye ki. Első látásra a három százalékpontnyi különbség nem tűnik számottevőnek, de ennek köszönhetően 2026-ban a minimálbér a jelenlegi 750 euróról 920 euróra nőne, és 2027-ben a parlamenti választás előtt közel kerülne az 1000 eurós lélektani határhoz.

A közgazdászok többsége ma már nem annyira negatívan ítéli meg a minimálbér emelésének gazdasági hatásait, de a témát ennek ellenére is óvatosan kell megközelíteni, mert egy túl magas minimálbér bizonyítottan rontja a munkahelyteremtés esélyeit. Ez elsősorban éppen azokat a gazdaságilag elmaradottabb régiókat érinti, amelyek fejlődését támogatni kellene. Gyakran elfelejtjük azt is, hogy a minimálbér összege nem csak az ilyen bérért dolgozó munkavállalókat érinti, hiszen a minimálbér összegéből kerülnek kiszámításra az éjszakai, ünnepnapi és hétvégi munkavégzésért járó pótlékok is. Egyes iparágak már a mai pótlékokkal is küszködnek, ezeket a magasabb pótlékok megoldhatatlan feladat elé állíthatják.

Nem mellesleg, a kormány a minimálbér emelésével pénzügyileg is jól jár, mert a magasabb minimálbérek magasabb jövedelemadót és szociális elvonásokat is jelentenek. Alapjában véve a munkavállalóknak többet segítene, ha a kormány csökkentené a minimálbérért dolgozó munkavállalók adó- és elvonásterheit, de a szlovák költségvetés jelenlegi helyzetét tekintve ez a megoldás nem tűnik túl valószínűnek. Figyelembe véve, hogy 2024-ben a kormánynak nagyjából 1,5 milliárd euróval kell csökkentenie az állami költségvetés hiányát, minden extra költségvetési bevételre szükség van.

Az nem meglepő, hogy a munkavállalók gyorsan tiltakozni kezdtek a minimálbér gyorsabb emelése ellen. Meglepő viszont, hogy a leghevesebben eddig a szlovák tulajdonban lévő nagyvállalatokat tömörítő Klub 500 tiltakozott, mely rendszerint szimpatizál Robert Fico kormányaival. Most azonban a Klub 500 éles hangvételű sajtóközleményben bírálta a kormány terveit, és megkérdőjelezte a szociális érdekegyeztetés működését is. A kormány számára még ennél is nagyobb gond, hogy az SNS egyezkedési lehetőséget érez, ezért jelezte, hogy a minimálbér gyorsabb növekedését csak akkor támogatja, ha a Hlas cserében támogatja a minimális nyugdíjak növekedését. Ez viszont a minimálbér növelésével ellentétben további állami kiadásokkal járna, ami rontaná a költségvetési konszolidáció esélyeit. Várható azonban, hogy a kormánykoalíció végül megegyezésre jut, és a minimálbérek növelése elegendő támogatást szerez a törvényhozásban. A szlovák gazdaság gyenge növekedési kilátásait tekintve azonban kérdéses, hogy éppen erre van-e szükség a gazdasági növekedés felpörgetéséhez.