Földelkobzás mint jövedelmező biznisz

A Szövetség vezetői hangsúlyozták, az állam ma is megfosztja az embereket jogos tulajdonuktól, ennek megakadályozása érdekében  törvénytervezetet dolgoztak ki. A párt politikusai hangsúlyozták találkozót kezdeményeznek az igazságügyi miniszterrel, valamint a Szlovák Földalap (SPF) vezérigazgatójával, hogy megvitassák az elkobzások leállításának lehetőségeit. A földalap vezetője óvatosan fogalmazott a tárgyalást illetően, azt mondta, először a kormánytól kér engedélyt a téma megnyitására. A kormányhivatal azonban állásfoglalásában leszögezte, a dekrétumok kérdését lezárt ügynek tekintik, amelyet semmilyen szinten nem szándékoznak megnyitni. Közben az is kiderült, hogy egy OĽaNO-közeli ügyvéd többszázezer euró közpénzt kapott az államtól, hogy a kollektív bűnösség elve alapján, a Beneš-dekrétumokat érvényesítve értékes ingatlanokat konfiskáljon a magyaroktól és a németektől.

Folytatódnak az elkobzások

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke a témában tartott hétfői sajtótájékoztatón rámutatott, a Beneš-dekrétumok alapján továbbra is zajlik a földelkobzások bevégzése – az embereket úgy fosztják meg ingatlanjaiktól, hogy valaki arra ébred, az állam a kollektív bűnösség elvét érvényesítve elvette tőle a földtulajdonát. Mózes Szabolcs, a párt alelnöke emlékeztetett, 2020-ban, a Bosits-ügy kirobbanása után különböző ígéretek hangoztak el, többek közt kormánypárti képviselők részéről, az elkobzások bevégzésének leállításával kapcsolatban. Ennek ellenére azonban a kollektív bűnösség elvére hivatkozva az elmúlt másfél évben továbbra is folytatódott a földterületek konfiskálása, mutatott rá. Mózes kiemelte, a földalap értelmezése, mely szerint most fejezik be a 76 évvel ezelőtt megkezdett folyamatokat, jogi szempontból sem állja meg a helyét.

Ez utólagos konfiskáció, nem hibajavítás. Az érintett tulajdonosok most, 2020-ban és 2021-ben veszítik el a tulajdonukat

– hangsúlyozta. Hozzátette, sok esetben úgy zajlik az elkobzás, hogy a károsult személy nem is értesül róla – közigazgatási eljárás keretében, az érintettek tudta nélkül szerzi meg a telkeket a földalap. Jogi szakvéleményre hivatkozva elmondta, az állami intézmények különböző ügymeneti szabályokat megsértve járnak el: a második világháború után kiadott konfiskációs végzések nem tartalmazzák a törvény által előírt információkat. A tulajdon átíratásához ugyanis a szabályok értelmében személyes adatokra, például a születési számra is szükség van. Az évtizedekkel ezelőtt kiadott konfiskációs határozatok azonban többnyire csak az érintettek nevét tartalmazzák, és sok esetben ez az adat is félreértésekhez vezetett – egy településen ugyanis több azonos nevű személy élt. Mózes kijelentette, spekulációkat sejt az elkobzások mögött, az ügy felderítése érdekében elsősorban azonosítani kell, a földalap által kisajátított területeket, s ezt követően derülhet ki, az állam eladta-e az elkobzott ingatlant, illetve az, hogy végül kinek a kezébe kerültek a telkek. „Okunk van feltételezni, hogy nem hivatalnoki túlbuzgásról van szó, hanem spekulációk állhatnak az ügy hátterében” – folytatta. „Két síkon zajlik az ügy – az egyik az egyszerű ember tragédiája, az, hogy az állam jogtalanul veszi el az ingatlanjukat. A másik pedig társadalmi szintű kérdés – elfogadhatatlan, hogy a 21. században a kollektív bűnösség elve alapján kobozzanak el ingatlanokat” – jegyezte meg.

Felhívás

Berényi József, az MKP-platform vezetője kifejtette, három kategóriája van az elkobzásoknak: befejezett, befejezetlen és azok, amelyeket el sem kezdtek. Az első esetben a konfiskáció végbement, a tulajdonlapon is megtörtént a változás. „Jelen helyzetben, jogi és politikai értelemben egyelőre ennek az elkobzásnak nincs megoldása” – mondta.

Úgy véli, ehhez törvénymódosításra és a kollektív bűnösség elvéhez való politikai hozzáállás megváltoztatására lenne szükség Szlovákia részéről. A második típusba azok az esetek tartoznak, ahol léteznek konfiskációs végzések, de valamilyen oknál fogva a tulajdonlapon nem jelent meg az új tulajdonos, tehát az elkobzás nem fejeződött be. A harmadik kategória, amikor a konfiskációs határozat sem született meg. Berényi szerint épp az ilyen esetek kapcsán mutatkozott hajlandóság a szlovák politikai szereplők részéről az elkobzások kérdésének megoldására. Forró a sajtótájékoztatót felhívással zárta, arra kérte a polgárokat, akitől a dekrétumokra hivatkozva koboztak el a földterületeket, jelezzék ezt a pártnak, hogy további konkrét esetekkel tudják bizonyítani a kialakult helyzetet. Újságírói kérdésre válaszolva Mózes pedig arról beszélt, hogy a konfiskációk bevégzése 2018-ban a hidas kormány idején indult, de a területért felelős akkori tisztségviselők már nem aktívak a Szövetségben. 

Találkozó

A párt alelnöke ismertette a Szövetség megoldási javaslatait is. Eszerint törvénybe foglalnák, hogy a konfiskációkat nem lehet bevégezni. A téma megvitatását kezdeményezni fogják az igazságügyi minisztériumban és a Szlovák Földalapnál egyaránt. Személyesen szeretnének egyeztetni a szóbanforgó intézmények vezetésével. Egy esetleges találkozóval kapcsolatban Ján Marosz, a földalap vezérigazgatója lapunknak azt mondta: „Nyitott vagyok a téma megvitatására, szívesen részt veszek a találkozón, de ehhez előbb a kormány beleegyezését fogom kérni”. Kérdésünkre, hogy a földelkobzások bevégzésének leállításáról tárgyalt-e már Mária Kolíková (SaS) igazságügyi miniszterrel, azt válaszolta: „Felvettük a kapcsolatot az igazságügyi minisztériummal, de még nem sikerült időpontot egyeztetni. Belátható időn belül szeretnénk foglalkozni a kérdéssel”. Azzal kapcsolatban, szükségesnek tartja-e a törvénymódosítást, elmondta, egyelőre korai erről nyilatkozni, legkorábban a személyes találkozó után foglal állást a kérdésben. Megismételte, erre az egyeztetésre előbb a kormányhivatalnak kell rábólintania. Bár a Marosz által vezetett hivatal a földművelésügyi minisztériumhoz tartozik, az ilyen egyeztetésekre az intézmény vezetőjének jogi értelemben nem kell engedélyt kérnie, vagy a kormányhivataltól erre jogi mandátumot kapnia.

Lezárt ügy

Megkerestük a kabinetet, vajon ad-e politikai mandátumot Marosznak arra, hogy a Szövetséggel tárgyaljon. Ľubica Janíková, a kormányhivatal szóvivője válaszul csupán megerősítette a mindenkori szlovák kormány álláspontját.

A jelenlegi kormány is történelmi eseménynek tekinti a Beneš-dekrétumokat, és semmilyen szinten nem szándékozik megnyitni a kérdést

– áll a kormányhivatal válaszában.

Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, akit a tisztségébe még a Híd jelölt, nem tartja szerencsésnek a kabinet hozáállását. „A múlt problémáinak a szőnyeg alá söprése nem segít ezeknek a megoldásában” – jelentette ki. Hozzátette azonban, hogy a téma nem az ő kompetenciájába tartozik, hiszen nem a kisebbségi jogok sérülnek. Véleménye szerint inkább Mária Patakyová emberjogi ombudsman lenne illetékes.

Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő 2020-ban kijelentette, leállíttatja a dekrétumok alapján történő elkobzások bevégzését. Rákérdeztünk, jelenleg milyen stádiumban van a folyamat leállítása. „A 6 ügy esetében, amiről tudtam, és amelyekkel foglalkoztam, leállították az elkobzást, és bírósági per folyik. Ezek közül kettőt első fokon már elveszített a földalap. Azóta semmilyen más földelkobzásról nem szereztem tudomást. Nem fordult hozzám konkrét személy, hozzátartozó, örökös, aki segítségét kért volna tőlem” – nyilatkozta lapunknak. A földalap éves jelentéséből viszont kiderül, az elkobzások bevégzése továbbra is folyamatban van. Ezzel kapcsolatban Gyimesi azt mondta, az Új Szó cikkéből értesült az új esetekről. „Felveszem a kapcsolatot a földalap igazgatójával és a megoldási lehetőségekről is tárgyalni fogunk” – folytatta. Leszögezte, ha a Szövetség nem jár sikerrel a találkozókat illetően, parlamenti interpellációban kezdeményezi a téma megvitatását. „Minden olyan javaslatot támogatok, amellyel befejeződne a földelkobzás bevégzése, valamint megszűnne a kollektív bűnösség elvének alkalmazása Szlovákiában” – mondta a Szövetség törvénytervezetére utalva. A földelkobzások bevégzésének kérdését azonban eddig a koalíciós tárgyalások során sem sikerült megnyitni. „Ez soha nem volt téma. Ma megyek a koalíciós tanács ülésére, és ezt a témát is felhozom” – nyilatkozta hétfőn a képviselő.

Benešes nyerészkedés?

Mózes a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása során jelentős anyagi hasznot zsebelhetett be az az OĽaNO-közeli ügyvéd, Michal Miškovič, aki a földalapot azokban a bírósági ügyekben képviseli, amelyekben az intézmény perrel próbálja érvényesíteni az egykori konfiskációs határozatokat. Ezekről az ügyekről lapunk is részletesen beszámolt. Az ügyvéd, aki ellen korábban büntetőeljárás is folyt, tavaly és tavalyelőtt összesen 703 ezer eurónyi összeget számlázott ki az alapnak. Az ügyvédi iroda egyébként 2020-ban több mint 731 ezer euró összbevételt mutatott ki, így az egyik legjövedelmezőbb tevékenysége pont a földalapnak való jogi szolgáltatások nyújtása volt. A perek során Miškovič, illetve a munkatársai olyan deportációs névsorok bemutatásával is próbálják alátámasztani az egykori elkobzások mai befejezését, amelyeken az érintett földtulajdonosok nevével megegyező név szerepel, de más, a személyek beazonosítására alkalmas adatot nem tartalmaznak. Az egykori földtulajdonosok védőügyvédei szerint Miškovičék ezzel obstruálják a tárgyalásokat és szándékosan húzzák az időt. Ahogy azt korábban megírtuk, jelenleg nyolc ilyen per zajlik, ebből kettőt a földalap már elsőfokon elvesztett. Az intézmény vezetése egyébként, pont az elvesztett perek miatt, újra szeretné gondolni a földelkobzásokkal kapcsolatos jogi álláspontját. A Szövetség alelnöke kijelentette, elfogadhatatlan, hogy ma is a kollektív bűnösség elve alapján konfiskáljanak ingatlanokat. Az elkobzásokat ugyanis a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló határozata alapján végzik be.

Miškovič neve azonban máshol is felbukkan, közvetlenül a 2020-as kormányváltás után először Eduard Heger (OĽaNO) akkori pénzügyminiszter tanácsadója lett. Később az ügyvédi irodája több keretszerződést írt alá az állammal, így a környezetvédelmi minisztériummal, a földalapal, de az állami lottótársasággal, a Tipossal is. A keretszerződések összesen több mint 820 ezer euróról szólnak. Miškovič azonban nagyösszegű megrendeléseket kapott Zsolna megye, Nagyszombat megye és Kassa megye önkormányzatától is, mindhárom kerület élén az OĽaNO jelöltje, vagy az OĽaNO által is támogatott személy áll. A megrendelések jelentős része azután történt, hogy lapunk részletesen feltárta, az állam ma is a Beneš-dekrétumokra hivatkozva hajt végre földelkobzásokat. Nagyszombat megye alelnöke, Berényi József (Szövetség) ezzel kapcsolatban elmondta, a megyeelnök, ez esetben Jozef Viskupič saját hatáskörben dönthet arról, kinél rendel meg jogi szolgáltatásokat. „Ismereteim szerint ez 2020 után megszűnt” – mondta a Berényi a megye és Miškovič üzleti kapcsolatáról. A megyei önkormányzat honlapján elérhető adatok szerint az ügyvédi iroda 2019-ben kapott egy nagyobb, 75 600 eurós megbízást, ami 2020-ban valóban véget érhetett. 2020-ra vonatkozóan azonban azonban további 12 kisebb összegű, 3-10 ezer eurós megbízási szerződést találtunk. Az utolsót 2020 december 21-én kötötték.

Kassa megye honlapján azt találtuk, hogy az önkormányzat 2021-ben két számla alapján összesen 48 ezer eurót fizetett ki Miškovič ügyvédi irodájának, amely közbeszerzések kiírásában segítette a megyét. Megkerestük Pataky Károly (Szövetség) megyei alelnököt, aki tőlünk hallott arról, hogy az önkormányzat üzleti kapcsolatban áll Miškovičcsal. Azt ígérte, szerdán utánanéz a dolognak. „Valamint kérni fogom a megyeelnök úrtól, hogy lehetőség szerint szüntessük meg az együttműködést az ügyvéd úrral” – tette hozzá. Zsolna megye önkormányzata egyébként Miškovič más kétes ügyeire hivatkozva már korábban felbontotta az együttműködést az ügyvéddel.

Ez a cikk az Új Szó és a Magyar Hang együttműködésével, az International Press Institute és a MIDAS által támogatott NewsSpectrum ösztöndíjprogram támogatásával készült.