Fico negyedik kormánya folytathatja a bankok és üzletláncok elleni harcot

A pénzügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint az állami költségvetés hiánya október végére elérte az 5,191 milliárd eurót, ami 3,458 milliárd euróval, vagyis csaknem 200 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi deficitet. A költségvetés bevételei októberben 2,646 milliárd euróval, azaz 17,5%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, elérve a 17,771 milliárd eurót. Az állami kiadások ugyanakkor 6,104 milliárd euróval, vagyis több mint 36%-kal, 22,962 milliárd euróra ugrottak.

Görög út

Mindezt figyelembe véve, az sem csoda, hogy a pénzpiacok egyre nagyobb aggodalommal figyelik Szlovákia adósságtörlesztő képességét. Az ország által korábban felvett hitelek bedőlésének az esélyét tekintve mára Görögországgal vetekszünk.

„Az államháztartás katasztrofális állapotban van”

– állítja Robert Fico. Az általa vezetett kabinet még nem vázolta fel, hogy milyen megközelítést alkalmaz az államháztartás rendbetételére, az eddigi tapasztalatok alapján azonban a baloldali kormány a legnagyobb valószínűséggel az adó- és járulékterhek növelését tartja majd a legelfogadhatóbb megoldásnak, a szociális juttatások lefaragásával szemben.

Hogy a Fico-kabinet az adóemelésekkel kapcsolatban milyen lépések közül válogathat, azt a Trend gazdasági hetilap mérte fel az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felméréséből kiindulva. Eszerint tavaly a Szlovákiában beszedett adók az ország bruttó hazai termékének (GDP) nagyjából a 35 százalékát tették ki. Egyszerűbben fogalmazva, a szlovák gazdaságban megtermelt minden 100 euróból 35 eurót fölözött le az állam. Ez a huszonhét tagú Európai Unióban a nyolcadik legalacsonyabb érték. Az egész Európai Unió átlagához képest a szlovákiai adóterhelés 6,1 százalékponttal alacsonyabb.

Magas társasági adó

Első ránézésre a kormánynak így megvan a lehetősége a további adóemelésekre, az uniós átlaghoz való esetleges igazodással pedig megoldhatja az államháztartás konszolidációjának a problémáját. A gond csak az, hogy a szlovák gazdaság a szomszédos országokkal versenyez az új beruházásokért, márpedig a beruházók különösen érzékenyek az adószintre, miközben Szlovákia régiós összehasonlításban már korántsem áll olyan jól. A jelenlegi teljes adóterhelése megegyezik a magyarországival, és csak valamivel alacsonyabb, mint Lengyelországban (35,3 százalék) és Csehországban (35,4 százalék). Ezzel szemben a balti államokhoz képest már valamivel nagyobb, Romániához és Bulgáriához képest pedig jóval magasabb.

A munkáltatók szemszögéből a szlovák gazdaság adómixe ráadásul korántsem optimális. Az itt vállalkozó cégek már most is a legmagasabb társasági adót fizetik a régióban, egész pontosan 21 százalékot. Csak a legfeljebb 49 790 eurós éves jövedelemmel rendelkező kisvállalkozókat terhelik ennél alacsonyabb, 15 százalékos adókulccsal. Magyarországon ugyanakkor ez az adó az összes cég számára csak 9 százalék, miközben a külföldi konszerneknek a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek köszönhetően nem kell magas osztalékadót fizetniük. A szomszédos Lengyelországban is 9 százalékos társasági adó van. Ott erre 1,2 millió euró éves bevételig jogosultak a cégek. A csehországi székhellyel rendelkező vállalatok 19 százalékos társasági adót fizetnek. Ezt a szlovák kormánynak is figyelembe kell majd vennie, ha újabb adóemeléseket fontolgat. Márpedig az új gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) máris jelezte, hogy célja a lehető legtöbb külföldi beruházó idecsalogatása, csak így biztosíthatják ugyanis a gazdaság felpörgését és új munkahelyek létrehozását. Így ha nem akarják elriasztani a beruházókat, a társasági adó további emelése szóba sem jöhet.

Kímélnék a választókat

A többi uniós országhoz képest ezzel szemben a szlovákiai ingatlanadó jóval alacsonyabb. A vagyonadók ugyanis Szlovákia teljes adóbevételének nagyjából az 1 százalékát teszik ki, míg a fejlett országok átlaga a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint nagyjából 6 százalék. Épp ezért az ingatlanadó növelését már az előző kormányok idején is fontolgatták, a probléma ezzel csak az, hogy az ingatlanadó emelése rendkívül népszerűtlen lépésnek számítana, így a szociális érzékenységére kínosan ügyelő Fico-kabinet valószínűleg nem ezt az utat választja majd.

Marad a különadó

Sokkal valószínűbb, hogy a jelenlegi Fico-kormány is ugyanazt az utat választja majd, mint az előzőek, ágazati különadókkal próbálva meg feltölteni az államkasszát. Ezek egyik előnye, hogy a választókkal elhitethetik, a dúsgazdag multikat, üzletláncokat és bankokat sarcolják meg a családok helyett, elhallgatva közben, hogy az ágazati különadókat végül úgyis az említett cégek ügyfelei fizetik meg.

Hogy a baloldali kabinet számára ez lesz a legjárhatóbb út, azt az új pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) is elismeri.

„Már dolgozunk az ezzel kapcsolatos intézkedéseken. Elsősorban azzal szeretnénk foglalkozni, ami valóban érdekli az embereket, vagyis például a tizenharmadik nyugdíjjal, de meg fogjuk oldani a jelzáloghitelekkel kapcsolatos problémákat is. És természetesen azt is szeretnénk elérni, hogy például a bankok, amelyek hatalmas profitot termelnek, szolidárisak legyenek a szlovákiai emberekkel”

– mondta Kamenický, hozzátéve, hogy „terítéken van” a korábbiaknál is magasabb banki különadó bevezetésének a lehetősége.

A pénzügyminiszter szerint egyébként mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jövő évi állami költségvetést még az idei év végéig elfogadják, megkímélve ezzel az országot az átmeneti büdzsétől. Konkrét intézkedésekről azonban nem kíván bővebben nyilatkozni, amíg nem áll rendelkezésére a költségvetéssel kapcsolatos összes adat. „A kormány programnyilatkozatának az elfogadása után a pénzügyminisztériumnak be kellene nyújtania a jövő évi költségvetés tervezetét a koalíciós partnereknek. A célunk, hogy ezt még az év vége előtt jóváhagyjuk, elkerülve az átmeneti költségvetést” – mondta el Fico a pénzügyminisztériumban tett hétfői látogatását követően. (mi, TASR, trend.sk)