Ezerkétszázan Hedvigért

VERES ISTVÁN

Jórészt magyarokkal telt meg a parlament régi épülete előtti tér. „Fico és Kaliňák azonnal bűnösnek titulálta Hedviget 2006-ban, így politikai ügyet csináltak a megvert lány esetéből” – emlékeztetett az egyik szónok, Miroslav Kusý. „Azóta nem tudnak szabadulni tőle. Elég volt ebből!” – hangsúlyozta a politológus. Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője után Batta István a református egyház részéről szólalt fel, majd felolvasták Róbert Bezák leváltott nagyszombati érsek levelét (az 5. oldalon közöljük).

Egyforma pólóban

a magyar politikusok

Zuzana Wienk, a Fair-play Szövetség elnökének beszéde közben megérkezett az SNS-es provokatőrök maroknyi csapata, élén Ján Slota egykori jobbkezével, Rafael Rafajjal. „A bíróságoknak függetlenül kell dönteniük. Jöttünk megnézni, hogyan zajlik a nyomásgyakorlás” – vetette oda az újságíróknak. A rendőrök nem engedték a tömeg közelébe Rafajt és embereit.

Sándor Anna nyitrai egyetemi oktató felelevenítette a 2006-os eset részleteit, majd felolvasták Hedvig levelét. A tüntetésen a Híd és az MKP politikusai is felvonultak, többen közülük felvették a szervezők által osztogatott egyenpólókat, amelyekre a „Maďari za Dunaj” feliratot nyomtatták. Rajtuk kívül főként az SaS politikusait lehetett látni a tömegben. Fél nyolc körül a tömeg elindult a régi Nemzeti Színházhoz. A több mint negyedórás úton a megvert Jusztícia, az igazságszolgáltatást megszemélyesítő római istennő vonult a menet elején, rendőrruhába öltözött aktivista kíséretében. Őket négy bőrkabátos fiatal követte, akik koporsót cipeltek, „Igazságügy” felirattal. A rendőrség kordonokkal zárta el a színház előtti teret, mert odabenn a kormány uniós vezetőkkel ünnepelte Szlovákia 10 éves EU-tagságát.

Spontán végkifejlet – Jusztícia halála

A tüntetés a Hviezdoslav téren rövid performansszal zárult, a bőrkabátosok és a rendőr összeverték Jusztíciát, elvették a kardját és a mérlegét, a földre lökték és fehér festékkel körberajzolták, ahogy a helyszínelők szokták a bűncselekmények áldozatait. A performanszt követő taps után a tömeg spontánul elénekelte a magyar himnuszt, majd a szlovákot is.

A lapunk által megkérdezett résztvevők elégedettségüknek adtak hangot, Tokár Géza úgy értékelte, a tüntetőknek erős közösségi élményben lehetett részük. „Aki eljött, érezte, hogy érdemes volt részt vennie a tüntetésen” – tette hozzá.