EU: 60. születésnap – merre tovább?

1957-ben, hatvan évvel ezelőtt írta alá hat állam, Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg az Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági közösséget létrehozó dokumentumot. Az unió azóta 28 tagúra bővült, de az aktuális gondokat jelzi, hogy a Római Nyilatkozatot már csak 27-en írták alá, a kilépés mellett döntő Nagy-Britannia képviselői idén nem voltak ott Rómában.

Egy újabb fordulatos évet tudhat maga mögött az Európai Unió. Habár olyan nagy jelentőségű esemény, mint a 2016-os brit népszavazás nem történt, most azonban több fontos tagállamban – például Franciaországban és Németországban is – választásokat tartottak. Ez rányomta bélyegét az egész évre.

Fehér Könyv

Az uniós év március elején kezdődött, amikor Jean-Claude Juncker az úgynevezett Fehér Könyvben bemutatta elképzelését az unió jövőjéről. Minden marad a régiben, csak közös piac, két- vagy többsebességű Európa, kevesebbet, de hatékonyabban és az „Európai Egyesült Államok” – címszavakban ezt az öt lehetséges forgatókönyvet vázolta az Európai Bizottság elnöke. Azt ígérte, szeptemberre már tisztulni fog a kép, az unióról szóló szokásos éves jelentésében – az addig lezajlott egyeztetések alapján – már egy konkrétabb forgatókönyvvel szolgál.

Szeptemberben már valóban csak egy alternatívát vázolt fel, viszont az elég homályosra sikerült. Többsebességes helyett egy, de gyorsabb Európai Unióról beszélt Jean-Claude Juncker. Az uniós mag azonban továbbra is ott maradt a levegőben, a gyorsabb integráció ugyanakkor az egyes projektek mentén fog megvalósulni.

Ahol van előrelépés

Több területen is sikerült előrelépést elérni az integráció területén. Az egyik, hogy sikerült megegyezni a közös uniós ügyészi hivatal felállításában. Ez egyelőre az uniós alapok költéseit és a határokon átívelő áfacsalásokat fogja kivizsgálni, valamint eljárhat az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények ügyében is. Az európai ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására. Az ügy szépséghibája, hogy ez nem azonnal történik meg, hanem csak a határozat elfogadásától számított három éven belül. Az ügyészség létrehozásához Szlovákia igen, Magyarország azonban nem csatlakozott. Habár ezt később még megteheti, de itt már megmutatkozik a különbség a két állam uniós hozzáállása között.

Közös hadsereg

Előrelépés történt a közös védelmi politika területén. Az tagállamok vezetői – pontosabban 23 tagállamé – létrehozták a PESCO-t (ez az állandó strukturált együttműködés elnevezés angol rövidítése), amely az első lépés a közös hadsereg létrehozása felé vezető úton. Az együttműködés főleg azt igyekszik megoldani, hogy miközben az uniós országok összeadva rengeteget költenek a védelmükre, de ez a pénz nemzetenként elaprózva, számtalan különféle fegyverrendszerre folyik szét, ami nem hatékony. Sok a duplázódás és nagyobb tételben könnyebb kedvezményeket kicsikarni, ráadásul a közös műveleteket is akadályozza, ha sokféle rendszert kell összehangolni.

A menekültek

Az unió egyik legnagyobb problémája továbbra is a menekültkérdés megoldása. Nem azért, mert olyan sok menekült érkezne, mint 2015-ben – sőt, egyre kevesebbe érkezik –, hanem azért, mert ez a legmegosztóbb téma az unióban.

A tényleges menekültproblémát viszonylag jól tudja kezelni a Törökországgal kötött megállapodás, amely gyakorlatilag lezárta a Görögországon át vezető menekültútvonalat. A legnagyobb nyomás Olaszországra hárul, ahová a Földközi-tengeren át még mindig sok menekült érkezik.

A menekültelosztási kvótákat azonban be kellene tartania minden tagállamnak, így Magyarországnak és Szlovákiának is. Az Európai Unió Bírósága – a két ország által indított perben – nyáron kimondta, hogy a 2015-ben elfogadott kvótaalapú elosztásra vonatkozó határozat összhangban van az unió alapdokumentumaival, vagyis azt végre kell hajtania minden tagállamnak. Az Európai Bizottság decemberben döntött arról, hogy beperli Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot a menekültkvóták elutasítása miatt.

V4 és az unió

Habár a visegrádi országok a közös fórumaikon igyekeznek hangsúlyozni, hogy mennyire egységesek uniós kérdésekben, sok tekintetben azonban különutas politikát folytatnak. Elsősorban Szlovákia lóg ki a sorból, Robert Fico sokszor hangsúlyozza, hogy Szlovákia mindenképpen az unió magjához szeretne tartozni, de ez következik egyébként abból is, hogy a 4 állam közül egyedül mi használjuk a közös uniós pénznemet. Idén a nagy közös téma az eltérő élelmiszer-minőség volt, amiben a négy állam valóban együtt lépett fel, kiegészülve még más kelet-európai tagállamokkal. Erre az unió válasza az volt, hogy alapos élelmiszer-ellenőrzést tartanak, hogy felmérjék a tényleges különbségeket. Magyarország kivételével nem érkezett a tagállamokból heves reakció arra sem, hogy az EB december elején bejelentette: a 7. cikkelyre alapozva indít eljárást Lengyelország ellen, ami akár az ország kizárását is eredményezheti az unióból.

Brexit

2016 óta a legsúlyosabb téma Nagy-Britannia távozása. Ennek első szakaszát sikerült decemberben lezárni. Megállapodás született arról, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó uniós állampolgárok a jövőben is olyan feltételek mellett maradhatnak az országban, mint eddig. Az alku azokra vonatkozik, akik a britek kilépéséig odamennek. Korábban a britek lebegtették, hogy nem feltétlenül lesz így, akár a kilépési tárgyalások megkezdését tekintették határidőnek. A kilépés időpontja 2019. március 29. lesz. Ezt egy szűk kétéves átmeneti időszak követi, ami 2020 decemberében zárul.