Elköltik a támogatást

Marián Varga lapunknak elmondta, hogy az ötezer városi tulajdonban lévő bérlakás 73 százalékában szociálisan hátrányos helyzetű, munkanélküli lakók laknak, akik a törvény szerint jogosultak lakbértámogatásra, és meg is kapják azt, ám nagy részük egyszerűen elkölti a könnyen jött pénzt, nem pedig adósságát rendezi belőle. A lakáskezelőség így nem jut hozzá a pénzéhez, a könnyelmű lakó pedig természetesen soha többé nem kap támogatást. „Főleg a roma nemzetiségű lakosokkal vannak gondok, az ő jogtudatuk általában nagyon alacsony szintű. A Luník IX. városrészben 700 bérlakás lakói összesen 60 millióval tartoznak nekünk, és mivel 99 százalékuk munkanélküli, kicsi az esély, hogy megkapjuk ezt a pénzt” – állítja az igazgató. Szerinte a megoldás az lenne, ha a lakbértámogatást kérvényező lakos helyett az illetékes lakáshivatal kapná meg a pénzt. A törvény kidolgozói úgy vélik, ez az eljárás sérti az emberi jogokat, ám Varga szerint az általa javasolt megoldás világszerte bevett gyakorlat, Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Ausztriában is régóta alkalmazzák. „A lakáskezelőségek társulásán keresztül igyekeztünk nyomást gyakorolni a kormány törvényelőkészítő tanácsára is ez ügyben, eddig eredménytelenül.” – mondta Marián Varga, hozzátéve, hogy Kassán eddig még senkit sem lakoltattak ki lakbérhátralék miatt. Egy szeptemberben életbe lépett törvénymódosítás a felszólítástól számított három hónapos türelmi időt szab meg, ezalatt az anyagi gondokkal küzdő lakók további három hónap haladékot kérhetnek. Bár ez az időszak mostanában telik le, a lakáshivatal eddig csupán három-négy esetben kérte a végrehajtót a kilakoltatás lebonyolítására. Az adósok vagy visszaadták a lakást, vagy olyan kisebb lakásba költöztek, amelyet megengedhetnek maguknak. Az igazgató a törvény legnagyobb pozitívumának azt tartja, hogy a kilátásba helyezett szankciók hatására a közelmúltban sokan egy összegben fizették ki több ezer koronás hátralékukat. (juk)