A magyarok két harmadon át szorongatták a szlovák hokisokat

Az olimpiai selejtezőtorna csütörtöki nyitónapján minden a papírformának megfelelően alakult. A magyar válogatott szimpatikusan küzdőtt a kazahok ellen, akik egy kevéssel jobbak voltak. Majoross Gergely szövetségi kapitány csapatában pedig a keret legfiatalabbja, a 16 éves Szongoth Donát és legidősebbje, a 36 éves Sofron István talált be az 5:2-es találkozón. Este pedig ha nyögvenyelősen is, a harmadik harmadot végigvédekezve, de behúzta a meccset a hazai gárda, 2:1-re verve Ausztriát.

Mindez pedig azt jelentette a már pénteki kazah--osztrák (2:1) után, hogy a volt szovjet tagállam hokisai az utolsó meccsig versenyben lesznek a tornagyőzelemért. Ennek ellenére csak igen elcsigázott kazah szurkolókkal találkoztunk az Ondrej Nepela-jégcsarnok környékén, amihez vélhetően a nagy hőség is hozzájárult -- szomorkodó osztrákok "helyett" is inkább a vendéglátóhelyeken felfrissülést kereső sógorokat láttunk.

Persze, kíváncsiabbak voltunk arra, hány magyar mezes drukker vegyül el a kora esti meccsre gyülekező tömegben. A maximálisan békés délutánon feltűnt néhány "Terbócs" a környéken, de többen is biztos ami biztos alapon, inkább a kezükben összehajtogatva hozták magukkal a Hungary feliratú pólókat és mezeket. Aztán látva, hogy nyoma sincs semmiféle szlovák-magyar feszültségnek, békésen magukra húzták a szurkolói viseletet.

A nagyobb részt saját kapusuk mögött helyet foglaló magyar drukkerek fergeteges buzdításba kezdtek, a "Ria-ria-Hungária" skandálás pedig azért rögtön hangos füttykoncerte ösztönözte a szlovák nézőket. A hangpárbaj ebben a sorrendben még jó párszor megismétlődött, bár kis idő elteltével hazai részről eszméltek, hogy lehet azért a kedvenceket "csak úgy", maguktól is buzdítani. Ha pedig nekilendült a pár szék híján telt házas jégcsarnok, fantasztikus hangulatot teremtett - miközben a piros tapsrudakkal felszerelkezett rivális tábor is vígan űzte-hajtotta kedvenceit. 

Talán ennek is volt köszönhető, hogy hatalmas lendülettel kezdtek Craig Ramsay szövetségi kapitány védencei. A mérkőzés első pillanatától kezdve hatalmas nyomás nehezedett a Poprádon légióskodó Vay Ádám kapujára, amit csak Patrik Koch felesleges szabálytalansága szakított félbe. A "hatásszünet" viszont olyannyira komolynak bizonyult, hogy a honosított Henrik Nilsson révén a magyar csapat a vezetést is megszerezte fórban. Az addig tomboló csarnok szlovák része elhalkult, ellenben különböző helyeken elszórva fel-felugrottak drukkerek, szlovák mezek tengerében is a levegőbe csapó karokat lehetett látni. Hallani pedig a Republic számát: a szervezők szép gesztusként eresztették teljes hangerővel a "Még, még, még, még, még, ennyi nem elég"-et.

A magyar öröm nem tartott sokáig, egy perc elteltével Marek Hrivík révén ugyancsak egy emberelőnyt használtak ki a szlovákok is - 1:1.  A játék aztán kiegyenlítettebbé vált: bár továbbra is fölényben voltak a szlovákok és nagyobb helyzeteik voltak, a magyar akciókban is benne volt a gólveszély. Hazai részről kulcsfontosságúvá válhatott volna egy közel kétperces kettős emberelőny, de Vaynak ezalatt igazából csak egyszer kellett nagyon odatennie magát a kapuban.

Hazai részről elég gyorsan türelmetlenné vált néhány drukker, egy döcögös szlovák emberelőnyt szórványos füttyszó kísért a második harmad elején, de az elsőprő többség továbbra is optimistán a "Mi gólt akarunk"-ot skandálta. Nekik lett igazuk, a 26. percben Matúš Sukeľ egy tetszetős akciót fejezett be Vay lábai között a kapuba pöccintve a korongot - 2:1. A szlovákok lendületben maradtak, de a megnyugtató harmadik találat váratott magára. Mígnem a 37. percben már ő is tehetetlennek bizonyult, focis mintára, Martin Pospíšil szélről bejövő passzát a kapu elé érkező Grman továbbította a hálóba - 3:1. 

Miután egy kettős magyar fór kihasználatlanul maradt, nem úgy tűnt, hogy a harmadik húsz perc fordulatot hozhatna a meccsbe, a gólzsák mégis kinyílt: Kristián Pospíšil felső sarkos találatára (4:1) azonnal érkezett a szépítés Bartalis szólója révén (4:2). Libor Hudáček góljára (5:2) pedig ismét a fehérváriak játékosa válaszolt (5:3). Slusszpoénból pedig kettő is akadt: előbb Tatar kezdett egy oktatóvideóba illő akciót, amit maga is fejezett be, majd Róbert Lantoši váltotta gólra a kiváló indítást - 7:3.

Mindez pedig azt jelentette, hogy a magyar válogatott utolsó meccsének eredményétől függetlenül már nem nyerheti meg a selejtezőtornát. Az elsőségről és az egyetlen kvótáról a vasárnap esti, szlovák-kazah találkozó fog dönteni.