Eljött a keresztes lovag ideje

Pozsony. Nehéz arról beszélni, szerves része-e az ellenzéknek Boris Kollár pártja, hiszen egységes ellenzékről egyáltalán nem beszélhetünk, mondja a szakértő. Boris Kollár mozgalma már a választási időszak legelején szétszakadt, pedig kis híján a kormánypárttá váltak.

Személyes ellentétek és intrikák mentén szakadt szét Boris Kollár Sme rodina nevű mozgalma. A kirúgott három képviselő függetlenként folytatja a parlamentben, érdekes módon Kollár a fegyelmet kérte rajtuk számon – pedig pártja egy valódi program nélküli „celebpárt”. Kollár szerint Rastislav Holúbek, Peter Marček és Martina Šimkovičová nem járt a frakcióülésekre, és máshogy szavazott, mint a többi képviselő. A mozgalom vezére szerint hiba volt őket felvenni a listára. Kollár egy érdekes elszólással is fűszerezte magyarázatát: „A normális pártok, amelyek évek óta a piacon… a közegben vannak, könnyebben kiválasztották jelöltjeiket” – mondta a vállalkozóból lett politikus, aki épp a „pártpiacon” tett szert mozgalmára röviddel a választások előtt. Kollár számára egyébként legalább ketten a kirúgott képviselők közül fontosak voltak pártja létrehozásához: Peter Marček Szlovákia Polgárainak Pártja nevű formációjának átvételével juthatott saját párthoz, Šimkovičová személyében pedig, aki a Markíza televízió híradósaként országos ismertségnek örvendett, egy népszerű arcot szerzett meg magának. Šimkovičová a harmadik volt a párt jelöltlistáján, de a második legtöbb szavazatot (38 784-et) kapta, megelőzve Milan Krajniakot.

A keresztes lovag

A kirúgott képviselők szerint Boris Kollár túl messzire megy a vulgarizmusokban, ráadásul teljesen Milan Krajniak irányítása alá került. Krajniak, aki az „utolsó keresztes lovag” néven is ismert, korábban a KDH háttéremberének számított, és Daniel Lipšiccel is együttműködött. Nézeteit elsősorban ismert honlapján, a konzervativnyvyber.sk-n keresztül népszerűsíti. A politológus szerint ő az, aki a párt politikai irányvonaláért felel, míg Boris Kollár a mediális vezéregyéniség. Krajniak eddig „másodvonalas” politikusnak számított, aki tartósan a politikában mozog, de nem kerülhetett reflektorfénybe. „Krajniak kimondottan ultrakonzervatív beállítottságú, a KDH-ban is ezt az irányvonalat képviselte – magyarázza Aneta Világi, a Komenský Egyetem politológusa. – A mozgalom »választási programnyilatkozata« egyrészt az ő ultrakonzervatív értékrendjének, másrészt a populista, protestpárti elemeknek az elegye.”

Nem lépnek át

Az elmúlt hetekben felmerült, hogy Kollár kegyvesztett képviselői a kormánykoalíciót erősíthetik, konkrétan a Sieťbe lépnének be. Kollár is ezeket a pletykákat erősítette meg. Az egyik kirúgott képviselő, Rastislav Holúbek Radoslav Baran testvérének a szomszédja, Radoslav Baran pedig a Sieť mögött álló oligarcha, így Holúbek is a Sieť felé húz – állítja Kollár. Az állítást a három képviselő tagadta: nem lépnek be más pártba, közölték, nem folytatnak erre irányuló tárgyalásokat, és ajánlatot sem kaptak. Radoslav Procházka szintén cáfolta, hogy befogadná a frakció nélkül maradt képviselőket. Ugyanakkor a három képviselő nem zárta ki, hogy támogatja majd a nekik tetsző koalíciós javaslatokat. Peter Marček azt is elismerte, ez a koalíció jobb, mint ami a jelenlegi ellenzék pártjaiból – köztük a Sme rodinával – létrejöhetett volna.

Ellenzéki káosz

Kérdés, vajon kibírhatja-e egyáltalán a négyéves választási időszakot Kollár mozgalma, ha már három hónappal a választások után bomlani kezd. „Ez ugyanannyira hipotetikus kérdés, mint például a Sieť esetében, ahonnan a választások után a frakció jelentős része távozott – véli Aneta Világi. – Náluk sem feltételezhető azonban, hogy nem élik meg a választási időszak végét. A képviselővesztés önmagában még nem kell, hogy végzetes következményekkel járjon. Egy olyan mozgalomnál azonban, amely még keresi a helyét a politikai palettán, könnyen megtörténhet, hogy bármi más a vesztüket okozza.” Ami a mostani ellenzéket illeti, azt nem sokban befolyásolják Kollárék intrikái, hiszen egységes ellenzékről nem beszélhetünk, magyarázza a szakértő. „A jelenlegi politikai helyzet tükrében, tekintve, hogy az ellenzék nem képvisel egységes blokkot, nem is érdemes arról töprengeni, Kollár mozgalma szerves része-e az ellenzék bármiféle blokkjának – mondja Világi. – Része az ellenzéknek, mert jogszerűen szerzett mandátumot, ám összetartó ellenzéki erőről nem beszélhetünk.”