Egyedi elméletet alkottunk

Hulkó Gábor professzor (középen) a Jedlik-díj átvételekorSomogyi Tibor felvétele Az ön tudományterülete tulajdonképpen mely kérdésekre keresi a választ?

Rendszer- és irányításelmélettel foglalkozom, ami manapság számos területtel van összefüggésben. Érinti például a közgazdaságtudományt, amelyben bonyolult matematikai számítások segítségével próbálnak előre jelezni bizonyos változásokat. Egyebek közt a szociológia is matematikai alapú modelleket használ fel összetett társadalmi folyamatok leképezése céljából. Ezek a modellek a lényeges összefüggések hatékonyabb megértését szolgálják. Éppen ezért a gyakorlat szinte minden területén felhasználják a rendszer- és irányításelméletet.

Jelenleg mivel foglalkozik? Mely jelenségeket kutatja?

Az utóbbi tíz évben a mennyiségmezőknek az irányításával foglalkoztam és foglalkozom ma is. Munkatársaimmal egy egyedi mérnöki elméletet alkottunk meg. Munkánk eredményeiről bárki tudomást szerezhet, a világhálón megtalálható valamennyi, tevékenységünkkel kapcsolatos információ.

Mely távlati célok határozzák meg tevékenységét?

Ami a jövőt illeti, tovább szeretném folytatni munkatársaimmal a tudományos kutatásainkat, valamint az elmélet gyakorlati alkalmazásának körét kibővíteni. Terveink szerint bekapcsolódunk az európai kutatási programokba is. Jelenleg együttműködünk egy amerikai kollégával is, aki nálunk volt diák. Általa próbáljuk az amerikai egyetemekkel is felvenni a kapcsolatot. Kutatásaink következő szakaszában tehát főleg az elmélet gyakorlati felhasználásával összefüggő problémák megoldására fogunk törekedni. Elméletünk gyakorlati alkalmazhatóságának kérdése egyebek mellett felmerül a környezetvédelem, a gyógyászat, a betegségek diagnózisainak megállapítása terén is. Bármilyen hihetetlen, az orvostudományban is sikeresen alkalmazzák a különféle matematikai alapú modelleket, például a műszervek megtervezésénél, működésük feltételeinek biztosításakor. Bonyolult matematikai számítások nélkül nem is volna lehetséges ezeknek a műszerveknek a megtervezése és tökéletesítése.

Egy tudományos kutatót miként érinti az a tény, hogy az átlagos ember úgyszólván felfogni is képtelen a legújabb tudományos eredmények jelentőségét, illetve érzékeli-e a munkájának valamiféle szélesebb körű társadalmi támogatottságát?

Ez súlyos problémát jelent manapság. A mai átlagos műveltségű ember tájékozatlanabb, mint a középkori ember a maga idejében volt. A világot lényegesen könynyebb volt befogadni, élesen kirajzolódtak a világ határai. A túlzott mértékű információáramlás paradox módon megakadályozza azt, hogy egy időben mindenről tudjunk. Ami a széles körű társadalmi támogatottságot illeti, el kellene érni, hogy a tudományos munka nagyobb megbecsülésben részesüljön. Hatékonyabb eszközökkel kellene támogatni az értelmiségi réteget, amely ezáltal nagyobb mértékben szolgálhatná a társadalom egészének javát.