Csavarnak egyet az uniós pénzcsapon

Az Európai Bizottság a jogálla-miság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő, 2021 és 2027 közötti hétéves költségvetési időszakban – közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke.

Brüsszel. Bár a nemzeti jövedelem mostani 1%-áról 1,12 százalékra emelkedik a tagállami befizetések nagysága, így a 7 évre szóló költségvetés eléri az 1,135 billió eurót, mégis a közép-európai országok számára kulcsfontosságú kohézió területén 7%-kal, az agrárbüdzsében 5%-kal, a közvetlen kifizetéseknél 4%-kal kevesebb pénz juthat a kedvezményezetteknek – mondta Günther Oettinger, a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos. Az uniós javaslat szerint ha egy tagállam kormánya nem garantálja a bíróságok függetlenségét, nem előzi meg, illetve nem bünteti a csalásokat és a korrupciót az EU-s pénzek gyanús elköltéseinél, nem működik együtt az EU csalások elleni hivatalával, az OLAF-fal és az EU ügyészségével, akkor jöhet a pénzcsap elzárása. Ez szinte nyílt támadás Magyarország és Lengyelország kormánya ellen. A két ország a büdzsé legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik, ám az igazságszolgáltatások függetlensége miatt több vitája is volt az Európai Bizottsággal, ráadásul egyikük sem tervezi csatlakozását az Európai Ügyészséghez. „Fontos, hogy az Európai Unió tagjai valamennyien jogállamok legyenek és maradjanak, ezért akarunk egy új mechanizmust beindítani, amely költségvetési eszközökkel is védi olyan kockázatoktól az európai jogállamiságot, amelyek újonnan keletkeztek. Itt nem egyes országokról beszélünk, hanem egy, az egész EU-nak rendszerszinten rendelkezésére álló eszközről” – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

A szlovák pénzügyminisztérium csak ma fogja kommentálni a terveztet. Folytatás a 8. oldalon. (Index, hvg.hu)