Čaputová: Érdekünk, hogy megerősítsük a NATO keleti szárnyának védelmét

Az államfő egyúttal felszólította a lakosságot, hogy ne veszítsék el az ítélőképességünket, őrizzék meg a nyugalmunkat, és tegyenekk különbséget a tények és a propaganda között.

„Az orosz követelések között olyanok is vannak, amelyekre érdemes odafigyelni. Ilyen például az a javaslat, hogy tiltsanak be bizonyos fegyverrendszereket Európában. Ez is mutatja, hogy van értelme folytatni a párbeszédet. Ugyanakkor Oroszországnak nincs legitim joga arra, hogy mások sorsáról döntsön, ignorálva az érdekeiket” – mutatott rá az államfő.  

Čaputová elutasítja Oroszországnak azt a követelését, hogy bizonyos országok mondjanak le a NATO-taggá válás lehetőségéről, illetve hogy egyes tagállamok – Szlovákiát is beleértve – csak Oroszország egyetértésével engedjenek be katonákat és haditechnikát. „Szembefordulnánk saját magunkkal, ha ma bármelyik harmadik országnak – Oroszországnak vagy másnak – megengednénk, hogy megvétózza azt az elköteleződést, amelyre Szlovákia biztonsága épül” – fogalmazott az államfő.

Az elnök asszony szerint nem engedhetjük azoknak az időknek a visszatérését, amikor a nagyhatalmak befolyási övezetekre osztották fel a kontinenst. „A legrosszabbul mindig a miénkhez hasonló nemzetek jártak, mert elveszítették a döntési szabadságot, emellett pedig a területük mások hatalmi érdekeinek ütközőzónájává változott” – jegyezte meg. Úgy véli, Szlovákia jelenleg az EU- és NATO-tagságának köszönhetően olyan szabadon dönthet a saját sorsáról, és olyan módon befolyásolhatja az európai történéseket, mint soha korábban.

Az államfő szerint a belföldi válságkezelés és védelem alapos felülvizsgálatára van szükség. Hangsúlyozta, nem akarunk konfliktust, ugyanakkor nem ignorálhatjuk a veszélyt és a háború lehetséges következményeit, például a menekültválságot. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a NATO keleti szárnyának határozatlan vagy gyenge láncszemévé váljunk” – tette hozzá.

Az államfő hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy kritikusan gondolkodva különbséget kell tenni a tények és a propaganda között. Feltette a kérdést, vajon a jelenlegi helyzetben elhihetjük-e, hogy a NATO vagy Ukrajna az agresszor. Ezzel kapcsolatban rámutatott: míg Oroszország mintegy százezer katonát sorakoztatott fel a határ mentén, a NATO ötezernél kevesebbet.