A Bonjour Russland nevű nagyszabású tárlat a francia és orosz festészet remekeiből ad kiváló válogatást – az akadémikus realizmustól kezdve a nagy impresszionisták opusán keresztül a századelő kubista-konstruktivista tendenciáiig.
Bonjour Russland
A Kunstpalast idén kinevezett új igazgatója, a svájci Beat Wismer az év elején még úgy nyilatkozott, hogy a jövőben komoly szakmai koncepciójú tematikus kiállításokat képzel el a múzeumban, és nem ragaszkodik mindenáron a bombasztikus, nagyszabású csoporttárlatokhoz. Ez utóbbira most jócskán rácáfolt, viszont az előbbi, a szakmai igényesség szempontja egy cseppet sem szorult háttérbe.
Alapos, józan és érdekes válogatás a Bonjour Russland, és bátran mondható, hogy egyedülálló is, hiszen még Oroszországban sem volt eddig sosem látható a négy – gyakran rivalizáló – intézmény állományának legjava. A brit sztárkurátor, Norman Rosenthal által összeállított anyag kiválóan érzékelteti a francia és az orosz képzőművészet közti kölcsönhatásokat, és egyben remek párbeszédet teremt különböző festészeti felfogások, iskolák és generációk közt. ĺgy például egy teremben láthatjuk a századvég mesteri technikájú, realista orosz alkotásait, valamint Cézanne, Manet, Bonnard, Monet és Renoir vásznait (korántsem ismeretlen alkotásokról van szó, Cézanne például legérettebb alkotásával, a Mont-Saint-Victoire-ral, míg Renoir Jeanne Samary portréjával van jelen).
A jól installált kísérőszövegek megvilágítják a sokrétű kulturális csere körülményeit, a bemutatott orosz festők (Repin, Polenov) nyugati tanulmányutait, és a jó szimatú, a fiatal tehetségeket korán felismerő műgyűjtők (Szergej Scsukin, Pavel és Szergej Tretyjakov) munkásságát is megismerhetjük.
A második szinten aztán még pazarabb párosításokat láthatunk, olyan ikonszerű műveket is, mint Matisse Tánca, valamint a Vörös szoba, Kandinszkij 7. Kompozíciója, Van Gogh Dr. Rey portréjának, valamint Gauguin négy képének (köztük az Anyaságnak) társaságában. De helyet kapott Chagall Séta című remekműve s Picasso több vászna is (Parasztasszony, Gitár és hegedű). A sort Mihail Larionov és Natalia Goncsarova rayonista képei, valamint Malevics legendás fekete négyzetet, kört és keresztet ábrázoló triptichonja zárja.
A tárlat január 6-ig tekinthető meg, utána a londoni Royal Academy of Arts látja vendégül a kiállítást.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.