Befektetők kontra infláció: már csak a részvény- és ingatlanalapok segíthetnek

„Szlovákiában a lakossági megtakarítások 60%-át készpénzben és bankszámlákon tartják, a beruházások szempontjából így elmaradunk az euróövezet fejlettebb országaitól” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője az általuk összeállított szlovák befektetői index legfrissebb eredményeire hivatkozva. A Wood & Company elemzői ezt a Szlovák Alapkezelő Társaságok Szövetségének (SASS) az adatai alapján állították össze. Az index a 100 legnagyobb (vagy legkelendőbb és ezért legnépszerűbb) befektetési alap adatain alapul, amelyek az SASS tagjai.

Változó hozamok

Az indexet negyedévente számítják újra, a kezdeti értéke 2017. január 1-jén 100 pont volt. Az elmúlt hónap elejére ez 109,3 pontra nőtt, ami azt jelenti, hogy egy átlagos befektető, aki a pénzét szlovák befektetési alapokba fektette, 2017 eleje óta 9,3%-os kumulatív hozamot ért el.

„Egyszerűbben fogalmazva, a 2017 elején befektetett 10 ezer euró most 10 930 eurót ér. Bár az ilyen átlagos befektető jobban járt, mint ha bankban helyezte volna el a pénzét, ahol a hozam gyakorlatilag a nullával egyenlő, az inflációval szemben így is alulmaradt. Az áruk és szolgáltatások árai a múlt hónap elején ugyanis csaknem 30 százalékkal voltak magasabbak, mint 2017 elején”

– tette hozzá Sadovská.

A vizsgált időszakban, vagyis az elmúlt csaknem 6 évben, a befektetési alapok hozamát és így az index értékét is több kulcsfontosságú tényező befolyásolta, nevezetesen a világjárvány kitörése 2020 tavaszán, az ukrajnai háborús konfliktus és az ezzel kapcsolatos energiaválság. Az index értéke így előbb 108,2-ről (2019 negyedik negyedévében) 99,8-ra (2020 első negyedévében) csökkent, ezt követően azonban 2021 negyedik negyedévétől fokozatosan 121,1-re emelkedett. Az ukrajnai agresszió és az energiaválság azonban újra csökkentette – a fent említett 109,3-as szintre.

Hosszú távú verseny

A befektetés hosszú távú verseny, ezért a hozamokat is hosszabb távon kell vizsgálnunk, legalább három, ideális esetben ötéves időtávlatban. Míg a Wood & Company által vizsgált első három évben az index értéke felváltva az inflációs ráta alatt és felett mozgott, 2020 végétől 2021 végéig meghaladta az infláció ütemét. A háborús válság azonban végleg betett a hozamoknak, amelyek mostanra képtelenek felvenni a versenyt a rekordmagas inflációval.

„Az idei harmadik negyedév nem volt kegyes a kötvényekhez, de a részvényekhez sem, ami a kötvény-, a vegyes- és a részvényalapok átlagos hozamaiban is megmutatkozott. A befektetők számára jó hír, hogy a befektetési alapok zsugorodása alacsonyabb volt, mint a globális kötvény- és részvényindexek csökkenése, nemcsak a harmadik negyedévben, hanem az idei év egészében is. A befektetők számára azonban itt véget is érnek a jó hírek. Az alacsonyabb csökkenésért ugyanis jellemzően alacsonyabb növekedéssel kell fizetni a jövőben”

– figyelmeztet Maroš Ďurik, a Wood & Company befektetési tanácsadási igazgatója.

Tarolnak a részvények

A szlovák befektetői indexben a vegyes alapok súlya a legnagyobb, ami eléri a 48 százalékot. Ezt követik a részvényalapok és az ingatlanalapok, 22%-os részaránnyal. A kötvényalapok súlya 5, a rövid lejáratú alapoké pedig 3%. Az elemzett alapok közül a 2017 eleje óta eltelt időszakban a részvényalapoknál volt a legmagasabb hozam, egész pontosan 33,7%. Ez évi 5,2%-os hozamnak felel meg. Ezt követik az ingatlanalapok, amelyek 22,6%-os kumulatív és 3,6%-os éves hozamot értek el. 2017 óta csak ez a két alaptípus tudott lépést tartani az inflációval. A vegyes alapok 1,5%-os kumulatív felértékelődést értek el, ami évi 0,3%-os éves hozamnak felel meg. A rövid lejáratú alapok enyhén nulla felett teljesítettek, a kötvényalapok pedig veszteséget könyveltek el.

„Az ukrajnai háború miatt az ingatlanalapok kivételével a hozamok 2022 első három negyedévében már csökkentek”

– mondta el Ďurik.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban hatékonyabban fialtathassuk a pénzünket? „Az alap, hogy semmiképp se fektessünk be a múltbeli teljesítmények alapján. Hosszabbítsuk meg a befektetési horizontot, és összpontosítsunk inkább a dinamikusabb, részvénybe történő befektetésekre, a kötvénybefektetéseket pedig váltsuk fel ingatlanalapokra. A részvénybefektetések esetében nem szabadna spekulálnunk, vagyis a globális részvényalapokra kellene összpontosítanunk” – tanácsolja Ďurik.