Škoda Kamiq: kipróbáltuk a legújabb Škodát

A család végre teljes. Mármint a Škoda SUV-családja. A cseh gyártó gyakorlatilag három év elforgása alatt bemutatta a szabadidő-terepjárók teljes portfólióját. Ami a vezetési élményt, a hétköznapi praktikumot és a dizájnt illeti, nálam egyértelműen a Karoq volt eddig a nyerő, második helyre szorítva a Kodiaqot. Azt, hogy melyik helyre kerül a Kamiq, még nem igazán döntöttem el, ám biztos, hogy a második, vagy az osztott első van játékban. 
A Kamiqról az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden információ kiderül. Ráadásul már a Pozsonyi Nemzetközi Autószalonon is kiállították, holott a márka képviselői itt még az ugyancsak premierben bemutatott Scalára akarták fókuszálni a látogatók figyelmét. Mostanra már csak egy maradt hátra, kipróbálni, milyen is vezetni. A tesztvezetéseket Franciaország dél-nyugati régióiban tartották, s az Új Szó már a nemzetközi bemutató második napján kipróbálhatta a Škoda újdonságát. 

Kisebb, de praktikus

A Kamiqot a konszern MQB A0 jelölésű platformjára építették, amely nemcsak a Scala, hanem az Audi A1, a Seat Ibiza vagy a Volkswagen Polo alapját is képezi. Elég lehet a kicsiknek szánt alapozás ilyen, nagyobb modellben? A Škoda szerint a platformra nem úgy kellene tekinteni, mint valamire, ami korlátozza az autót, hanem épp ellenkezőleg, olyan műszaki megoldást kellene látnunk, amely számos kombinációra ad lehetőséget. Igen, ám ezen kombinációk száma is véges. A Kamiq például csak és kizárólag elsőkerék-meghajtással rendelkezik. 
A Kamiq és a Scala kettősből a Kamiq a legrövidebb (4241 mm), ami természetesen megmutatkozik a csomagtér térfogatán. Alapban csak 400 liter áll rendelkezésre, ami vagy elég valakinek, vagy nem. Aki fontosnak tartja a nagyobb rakodóteret, annak valószínűleg csalódást fog okozni a Kamiq, még akkor is, ha a hátsó üléstámlák lehajtása után a tér 1395 literesre bővül. Másrészt, mivel városi SUV-ről beszélünk, azért az alaptérfogat sem tragédia. Két fedélzeti poggyász kényelmesen elfér az autóban, mondhatnám milliméterre pontosan. 
Az autó kompakt, s rövidebb méretei miatt szükség volt kompromisszumokra is. A hátsó üléseket nem lehet tologatni, s 60:40 arányban vannak elosztva. Ugyanúgy, mint a Scalában, itt sem találunk sítalpak elhelyezésére szolgáló nyílást. 
A hátsó üléseken egyébként rendkívül sok hely áll a rendelkezésre. Miután a tőlem magasabb, 185 centiméter magas kollégám beállította magának a sofőrülést, majd beült mögéje, térdmagasságban még bőséges hely állt a rendelkezésre. 
Kicsit visszatérve a külsőre. A dizájn mindenkinek a szubjektív benyomása, s én vagyok az utolsó, aki kijelenthetné, mi a százszázalékosan szép autó, ám egy biztos: a Kamiq esetében is beigazolódott, hogy az autó élőben sokkal szebb, mint képeken. Számomra a legütősebb az autó hátsó része. Nagyon sokat segített, hogy az új Škoda modellek hátulján a márkajelet a ŠKODA felirat helyettesíti. 
Nem titok, hogy a Kamiqot a Vision X látványautóra alapozták, s néhány elem megjelent a sorozatgyártásban is. Gondolok például a kétrészes fényszórókra, melyeknél a vékonyabb felső sáv a nappali világítás és egyben az irányjelző funkcióját is ellátja. A Škodáknál egyébként épp a Kamiq esetében jelennek meg először elöl és hátul is a dinamikus irányjelzők.

Nincs különbség

Bármennyire is szeretnének különbséget találni a a Scala és a Kamiq utastere között, még akkor sem járnának sikerrel, ha egymás mellé állítanák ezt a két modellt, s percenként átülnének az egyikből a másikba. Miért? A válasz egyszerű: az utastérben nincs különbség. A Škoda ezt a gyártási és fejlesztési kiadások csökkentésével magyarázza. Nincs mit kifogásolni, hiszen az az utastér és műszerfal, amely jól működött a Scalában, ugyanolyan jól működik a Kamiqban is. 

Meglepően jó vezetni

Ami érdekes, hogy a Kamiq volánja mögött nem éreztem azt, hogy egy SUV modellben ülök. Igen, az ülések magasabban vannak, s valóban jó a kilátás, ám a kanyarokban a járgány nem dülöngél, nagyon stabilan fekszik az úton. Meglepően jól elnyeli az utak egyenetlenségeit, s az általam tesztelt 85 kW/115 lóerő teljesítménnyel rendelkező egyliteres motornak még a hajtűkanyarokban sem voltak gondjai. Tény, hogy a dinamikusabb vezetéshez – ha az autóban hétgangos automata DSG-váltó van – szükséges a sofőr beavatkozása. Ebben az esetben is igaz, hogy a duplakuplungos váltó nem nagyon hajlandó alásorolni, a dinamikusabb előzéshez vagy gyorsuláshoz elkerülhetetlen átkapcsolni manuális váltásra. Nekem személy szerint sokkal jobban illett a már említett motorváltozathoz a manuális váltó, és a sportosra állított futómű, amely érezhetően keményebb, ám sokkal jobban fekszik az úton. S ha már a motorról beszélünk: a háromhengeres erőforrás jellegzetes hangját gyakorlatilag csak az erőteljesebb előzésnél, padlógáznál hallani, egyébként nem ad magáról életjelet. Az utastér nagyon jól hangszigetelt. 
A Kamiqhoz rendelhető legerősebb erőforrás, a 110 kW/150 LE teljesítménnyel rendelkező 1,5 TSI a nemzetközi bemutatókon nem volt jelen, a következő 6–8 héten belül fogja kiegészíteni a motorkínálatot. Az 1.0 G-TEC erőforrás szlovákiai árusítását viszont nem is tervezik, ugyanis az országban olyan kevés CNG-töltőállomás van, hogy az ilyen autók használata jelenleg nem kifizetődő. Ami pedig a Kamiq árát illeti, még arról sem tudok sokat mondani, a szlovákiai árlistát ugyanis csak szeptember második felében fogja jóváhagyni a prágai központ.