Közélet

Általában örülnek a kisebbségi alapnak, de vannak fanyalgók

Pozsony | A kisebbségi szervezetek szerint jó, hogy létrejön a Kisebbségi Kulturális Alap. A legfontosabb az átláthatóság, s hogy a támogatás összege a duplájára nő.
author
Lajos P. János

2017. május 12. 14:02

A parlament szerdán fogadta el a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásáról szóló jogszabályt. „Egy év kemény munkája van abban, hogy az alap létrejöhetett. Az segített, hogy a kormány tavalyi megalakulása során már konkrét elképzelésünk volt, ami bekerülhetett a kormányprogramba is – mondta lapunknak Solymos László, a Híd alelnöke. – Most már törvény garantálja, hogy a kisebbségek mennyit költhetnek a kultúrájukra, mennyit köteles adni a kormány, és ez kétszerese annak, amit eddig általában erre a célra fordított.” A másik legfontosabb eleme a törvénynek Solymos szerint, hogy az alap működésében érvényesülhet az önkormányzatiság. „Magunk dönthetünk sorsunkról, ami természetesen felelősséggel is jár” – magyarázta az alelnök. 
 
Az alap létrejöttét fontosnak tartja a Magyar Közösség Pártjának elnöke is. „Üdvös és kívánatos volt, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap létrejöjjön, nem is titkolom az örömömet, hogy idáig eljutottunk. Azonban el kell mondani, hogy ez még elég messze van attól, amit néhányak a nemzetiségek kulturális önrendelkezéseként definiálnak – mondta lapunknak Menyhárt József. – A mostani alapot és létrejöttét inkább a szakmai önrendelkezés megerősödésének, a szakma autonómiájának fogom fel. Ez azért jó, mert a szakmaiság megerősödött.” 
 
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője elismeri eredményként, hogy nőtt a kulturális támogatásra szánt összeg, de szerinte jobb törvény is születhetett volna. „A kérdés itt az, milyen szabályok alapján működik majd a Kisebbségi Kulturális Alap. Több kezdeményezés is volt arra vonatkozóan, legyen átláthatóbb az alap gazdálkodása – ebből nem valósult meg semmi” – mondta lapunknak Tokár. A támogatásokról a döntést az alap szakmai tanácsa hozza majd, amelynek minden döntése nyilvános lesz. 
 
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, az MKP elnökségi tagja is pozitív lépésnek tartja a jogszabályt. „Örülök annak, hogy elfogadta a törvényt a parlament, és reményekkel tekintek a dolog elébe, jó keretnek, lehetőségnek tartom, de ez még nem kulturális autonómia, ahogy néhányan láttatni szeretnék – mondta lapunknak Bárdos. – Kérdés, mennyire élnek majd a kisebbségek a lehetőséggel, és fontos tudni, hogyan áll majd fel az alap, kik fogják irányítani, milyen módon választják majd a szakembereket.”
 
[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"275150","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 484px;","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]
 
Júliusban indulás
Július elsején alakul meg a Kisebbségi Kulturális Alap, ez azonban csak a kezdeti lépés lesz. A legfontosabb az úgynevezett szakmai tanácsok megalakulása lesz, amelynek tagjait a kisebbségi szervezetek küldöttei választhatják meg. 
 
Az alap közszolgálati intézményként fog működni, igazgatóját pályázat útján a kulturális miniszter nevezi ki. A döntéshozók többségét azonban az egyes kisebbségek a kulturális szervezetek küldötteinek közgyűlésén, demokratikus úton választják. 
 
Szakmai tanácsok 
Az egyes szervezeteknek adott támogatásról szakmai tanácsok dönthetnek majd, minden tanács 5 tagú lesz, a kisebbségek jelölnek három tagot, kettőt pedig az alap igazgatója saját hatáskörben nevezhet ki. A nagyobb kisebbségek három kulturális területre hozhatnak létre szakmai tanácsot: közművelődési terület, irodalmi és kiadói tevékenységi területre, valamint színház, zene, tánc, képzőművészeti és audiovizuális művészeti területre. „Ezek a tanácsok autonóm módon működnek, de lesz egy közös grémiumuk az úgynevezett koordinációs tanács, amely a nemzetiség kulturális életének a legmagasabb szintű szerve lehet, amely meghatározhatja az adott kisebbség kulturális életének az irányvonalát és eloszthatja a támogatás összegét az egyes területek között” – magyarázta lapunknak az alap működését Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára. A kisebb létszámú kisebbségek dönthetnek úgy, hogy csak egy tanácsot hoznak létre. Az így megalakult testületek maguk határoznak a pályázati kiírások tartalmáról és céljairól is. Minden kisebbség saját maga határozza meg prioritásait, a támogatás formáját és ugyancsak maga dönt az egyes pályázatok sorsáról. A megválasztott testületek döntései kötelező érvényűek az intézmény igazgatója számára, nem bírálhatja ezeket felül. 
 
A pénz elosztása 
A törvény meghatározza a pályázatokra jutó 7,68 millió eurót elosztását a kisebbségek között is. A meghatározó az egyes kisebbségek számaránya volt, figyelembe vették, a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Az elosztás azonban nem volt automatikus, a tekintettel voltak arra, hogy hányan vallják magukat az adott nemzetiséghez tartozónak, hányan nevezték anyanyelvüknek az adott kisebbség nyelvét, és bizonyos esetben a valláshoz tartozást is mérlegelték. A roma kisebbség esetében a népszámlálás mellett a Roma Atlasz 2013 felmérés eredményeire is tekintettel voltak. Ez alapján a magyar kisebbség az összeg 53 százalékát fordíthatja kulturális aktivitásaira, ami 4,07 millió euró éves támogatást jelent. A második legnagyobb támogatást – az összeg 22,4%át, 1,72 millió eurót – a roma kisebbség szervezetei kapják, esetükben mintegy 215 ezres lélekszámot vettek figyelembe. A kisebb létszámú kisebbségek kompenzációt kapnak, mivel a számarányuknak megfelelő támogatás nem lenne elég a minimális kulturális tevékenység fenntartására. A legkisebb támogatásra a a szerb kisebbség számíthat – 53 760 euróra – azonban ez is csaknem a duplája a 2016-os összegnek. 
 
Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Önnek ajánljuk
Zuzana Čaputová

Čaputová: Tárgyilagos, racionális és nyugodt vezetés kell

hamran k

Kiben bíznak meg leginkább a szlovákok a Hamran, Lipšic és Žilinka trióból?

Szlovákiában a gyermekorvosok csaknem fele már közel van a nyugdíjkorhatárhoz. Ennek ellenére vannak olyan régiók, ahol az idős szakembereknek is havi öt ügyeletet kell vállalniuk a rendelői órák mellett.

Sürgős változást követelnek a gyermekorvosok

macron k

Macron szerint meg kell hallgatni, mit akar Putyin Európától

keseles k

TRAGÉDIA: Halálra késelte gyanútlan munkatársát saját otthonában egy férfi

katar stadion

Katar a foci-vb után olimpiát rendezne 2036-ban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.