A tanárok fizetését eredményekhez kötné Drucker, a minisztérium nyugalomra int

Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter a TASR-nek adott interjújában kifejtette, hogy a részletekről még egyeztetnek. Az viszont egyértelműen kiderült, hogy a tárca reális forgatókönyvként tekint erre a lehetőségre.

„Ez egyike azoknak a témáknak, amelyekkel foglalkozni szeretnénk, mert fontosak számunkra a gyerekek. Szlovákia, a gazdaságunk és mindannyiunk jövője, akik itt élünk, a következő generációktól függ. De ez tanítók, tanárok és szakmai alkalmazottak nélkül nem fog menni. Ehhez azonban megfelelő motivációs eszközöket kell létrehoznunk” – fogalmazott a miniszter.

A gyakorlatban tehát arról van szó, hogy egy olyan törvényes keretet dolgoznának ki, amely a pedagógusok bérnövekedését automatizálná. Ez az oktatási szakszervezet egyik legtöbb hangoztatott követelése.

Az automatikus fizetésemelést viszont ahhoz kötnék a miniszter szavai alapján, hogy javulnak-e a szlovákiai diákok eredményei a nemzetközi teszteken. Ha az eredmények stagnálnának vagy romlanának, a bérnövekedés lassabb ütemben zajlana.

És ezen a ponton vált problémássá Drucker felvetése.

Összehasonlítani sem lehet egy szegregált és egy elitképző iskolát

Az elmúlt évben több felmérésen is leszerepeltünk. Volt, amikor az derült ki, hogy matematikából mutatkoznak hiányosságok, informatikából romlottak az eredményeink, de hosszú távon vizsgálva is gondban vagyunk: minden negyedik felnőtt úgy olvas, mint egy tízéves, ami megintcsak az oktatási rendszerünk gondjait hozta reflektorfénybe.

Ami viszont jól láthatóvá vált a nemzetközi teszteknek is köszönhetően, hogy a tanulók szociális és családi háttere mennyire befolyásolja eredményeiket.

Adja magát tehát a kérdés, hogy egy sikerorientált bérezési rendszer, mennyire lenne igazságos. Abban ugyanis kétségkívül igaza van Druckernek, hogy a tanárok jutalmazása fontos, 

de nem biztos, hogy egy ilyen rendszer kellően motiválná a sokszor – létszámhiány miatt is – túlterhelt tanárokat,

mert másfajta problémákkal küzdenek a tanárok az egyes oktatási intézményekben.

A hátrányos helyzetűek elkülönítése elleni harcban a tárca belátta, hogy más-más megoldások működhetnek az adott közösségtől függően. Éppen ezért több kísérleti projekt is fut párhuzamosan. A béremelési rendszer általánosítása ezzel ellentétes gyakorlat lenne, szóval lehet, csak idő kérdése, hogy a miniszter is egyértelműen kijelentse, diverzifikálni kell, vagyis különböző feltételekhez érdemes kötni egy-egy pedagógus fizetését.

Nem egységesen akarják megítélni a tanárok teljesítményét

A minisztérium megkeresésünkre megerősítette, hogy több forgatókönyv is terítéken van a fizetésemelés kapcsán, már csak a szakszervezet sztrájkkészültsége miatt is.

A teljesítményalapú bérkompenzációt reális lehetőségként mérlegelik.

Azt viszont hangsúlyozzák a tárca munkatársai, hogy a folyamat elején járnak, gyakorlatilag az ötletelési fázisban.

Leszögezték, hogy ha teljesítményhez, elért eredményekhez is kötik a tanárok egyes juttatásait, akkor is tekintettel lesznek a körülményekre, így nem valószínű, hogy általános, egységes kritériumrendszert alakítanának ki.

Mindenki megnyugtatásul tehát: 

valószínűtlen, hogy azok, akik nehezebb körülmények közöttt tanítanak kevesebb bérkompenzációhoz jutnának egy teljesítményalapú támogatási rendszerben.

Vagyis egyetértés van a tárcánál, hogy a gyerekek saját lehetőségeihez mérten elért fejlődés kell, hogy mérvadó legyen.

És ha a konkrétumok még nincsenek is letisztázva, az eddigi tendenciák fényében elég magától értetődőnek hat, hogy a források felhasználását nem központilag határoznák meg, hanem az adott intézmények vezetőségére bíznák, hogyan osztják ki a tulajdonképpeni prémiumokat.