A felnőttek negyede úgy olvas, mint egy tízéves – aggasztó képet fest a legutóbbi felmérés Szlovákiában

A nemzetközi felmérés egyértelműen mutatja, hogy az elmúlt évtizedben a felnőttek készségeinek átlagos szintje jelentősen romlott Szlovákiában.

„Sajnos nem meglepő, hogy az oktatási rendszer problémái átterjednek a szlovákiai felnőttek készségeinek szintjére is. Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy Szlovákiának alapvető reformokra van szüksége az oktatási rendszerben, amelyek támogatják az élethosszig tartó tanulást, és felkészítik az embereket a munkaerőpiac változó kihívásaira” – mondta Tomáš Drucker oktatási miniszter, aki az eredmények ismertetése során lesújtva jelezte:

Nagyon komoly problémáink vannak az oktatási rendszerünkkel, nem mindenki számára érhető el a minőségi oktatás, de a reformokkal megpróbálnak változtatni a helyzeten.

Bajban a felsőoktatás?

Az átlagnál jobban teljesítettek a középiskolai végzettséggel rendelkezők, de a diplomások rosszabb eredményeket mutatnak, mint a finn vagy svéd középiskolát végzettek.

Drucker ennek kapcsán kifejtette, hogy azoknak, akik az elmúlt években végezték el az egyetemet, egyértelműen rosszabbak a matematikai képességei, mint azoknak, akik régebben.

Zuzana Wirtz, a NIVAM elemzője számára is a diplomások képességeinek hanyatlása volt a legmeglepőbb.

„Ezek az eredmények a felsőoktatás alacsony hozzáadott értékét mutatják, és szükségessé teszik, hogy növeljük a felsőoktatás hitelét” – fogalmazott.

Mit kezd az egyetemekkel a minisztérium?

A parlament ősszel hagyta jóvá a felnőttek képzéséről szóló törvényt, amely 2025 januárjában lép hatályba. Ez váltja fel és egészíti ki a 2009-ben elfogadott élethosszig tartó tanulásról szóló törvényt. A módosítás hivatalosan meghatározott célja, hogy megteremtse a feltételeket egy modern, gyakorlati és hatékony rendszerhez.

Ez a tárca szerint a részleges és elavult képesítéseket szakmai képesítésekkel váltja fel. Lehetőséget biztosít például ún. mikrotanúsítványok megszerzésére meghatározott intézményeknél, amelyek különböző képzéseket kínálnak majd.

Az oktatásügyi miniszter ezzel összefüggésben elmondta, hogy a titulusok hajszolását feleslegesnek tartja. Sok pozíció betöltéséhez, főként az állami szférában elvárás volt valamilyen egyetemi végzettség, még ha az nem is kötődött a feladatkörhöz, ezt viszont – állítása szerint – felszámolták.

A legfontosabb lépésnek ugyanakkor az tűnik, hogy a tárcavezető bejelentette:

tovább bővítik a december 10-én elfogadott új felsőoktatási törvényt, amely elsősorban az egyetemek szakmai vezetésének praktikai kérdéseit szabályozza.

Azt is elárulta, hogy a javaslat feltehetően áprilisban ölthet formát, és júniusban kerülhet a parlament elé.

Okosabb vagy mint egy tízéves?

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy minden negyedik felnőttnek Szlovákiában komoly problémái akadnak az értő olvasással. Konkrétabban: egy tízéves szintjén van a lakosság negyedének olvasási képessége.

Azt is érdemes tudatosítani, hogy az olvasási skála másik végén pedig az európai átlagnál jóval kevesebb vannak Szlovákiában. 

Mindössze a megkérdezettek 3 százalékáról mondható el, hogy kimagasló olvasási képességekkel rendelkezik, míg az OECD országok átlaga 12 százalék. 

Összehasonlításképpen: Finnországban a felnőttek 35 százaléka képes „teljesen” felfogni mit is olvas.

Drucker riasztónak tartja a szlovákiai arányokat, de nem tartja meglepőnek, hogy az oktatásügy problémái megmutatkoznak a felnőttek tudásában is.

A miniszter persze hangsúlyozza, fokozatos lépésekkel változtatja a gyermekek oktatását, mert ezzel tudunk javítani a társadalom egészének kompetenciáin. A tantervi reformot ilyen tekintetben kulcsfontosságúnak tartja, hogy a készségek fejlesztésére fókuszáljunk a memorizálás helyett.

És ugyan ez mind nagyon szépen hangzik, és az oktatási reformokat sok szakértő és pedagógus is pozitívan értékeli, azt Drucker is belátta:

15-20 év múlva várható valódi javulás társadalmi szinten, még ha minden jól is megy.

Az oktatás és a gazdaság szorosan összefügg

Az oktatási miniszter is hangsúlyozza, az oktatásnak közvetlen hatása van a gazdaságra, vagyis a kettőt nem is lehet szigorúan elkülönítve kezelni. Ebből a gondolatmenetből kiindulva előrevetítette, hogy az intézmények finanszírozását a produkált eredményektől tenné függővé. Ilyen releváns szempontnak tartja például, hogy az adott iskola végzőseinek milyen az érvényesülése a munkaerőpiacon.

Ez elsősorban a felsőoktatási intézményekre értendő, vagyis a felsőoktatásra fordított kiadások növelését minőségi követelményekhez kellene kötni. Az új felsőoktatási törvény előkészítésekor erre összpontosít a minisztérium.

Elfogadhatatlan, hogy olyan felsőoktatási rendszert finanszírozzunk, amely olyan végzősöket bocsát ki, akik rosszabb készségekkel rendelkeznek, mint más országok középiskolát végzettjei

– fogalmazott Drucker.

Egyúttal újabb ígéretet tett, hogy már a jövő évben mindent megtesz a tanárok bérének emelése érdekében, de most is sejtette, hogy feltehetően a tárca tartalékából tudnának finanszírozni regiókhoz kötött juttatásokat. Úgy fogalmazott mindenesetre:

A tanárok egyértelműen több fizetést érdemelnek.

Társadalmi vonatkozásban egyébként megerősítést nyert az a nem túl meglepő tény, hogy akik a PIAAC felmérésén jól teljesítettek – magyarán akik megbirkóznak az olvasás, számolás kihívásaival – jobban fizető és magasabb státuszú munkakörökben is dolgoznak.