A parlament ismét belerúgott a kisebbségekbe

Az Európai Parlament október 20-án nagy többséggel jóváhagyta az állásfoglalást, melyben az uniós törvényhozók elítélték a pozsonyi homofób terrortámadást, mely áldozata Matúš Horváth és Juraj Vankulič volt. A két fiatal az LMBTQ+-közösséghez tartozott, a brutális támadás az ismert Tepláreň melegbár előtt történt. Az uniós határozatot 447 európai parlamenti képviselő támogatta, 78-an voksoltak ellene, 45-en pedig tartózkodtak. A 14 szlovákiai EP-képviselő közül 6-an álltak be az uniós intézmény reakciója mögé, a konzervatív politikusok nem támogatták azt.

Állásfoglalás

A dokumentumban az EP egyrészt „a lehető leghatározottabban elítéli az LMBTQ+-közösség elleni gyáva terrorcselekményt”, másrészt pedig felszólítja a szlovák kormányt, parlamentet és hatóságokat, hogy lépjenek fel az a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben. „Felhívja a szlovák kormányt és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát, hogy az LMBTQ+-közösséggel szoros együttműködésben tanúsítsanak valódi elkötelezettséget az LMBTQ+-személyeknek a gyűlölet-bűncselekmények és a homofóbia valamennyi formájával szembeni védelme terén történő érdemi előrelépés iránt, és foglaljanak határozottan állást az LMBTQ+-személyek emberi jogainak megsértésével szemben” – írják, valamint komoly aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Szlovákiában gyakran alkalmaznak sértő, agresszív és homofób nyelvezetet az LMBTQ+-közösséggel szemben, többek között a kormány és a parlament korábbi, illetve jelenlegi tagjai.

Válasz

Anna Andrejuvová (OĽaNO) és Anna Záborská (Keresztény Unió) a parlament márciusi ülésszakára egy ellenhatározatot nyújtottak be, melyben elutasítják az EU-s intézmény állásfoglalását. A képviselők azzal érvelnek, az Európai Parlament határozata figyelmen kívül hagyja a szubszidiaritás elvét, meghaladja az intézmény hatáskörét, valamint nem tartja tiszteletben Szlovákia szuverenitását. „A terrorcselekményekért, gyűlölet-bűncselekményekért és egyéni erőszakos cselekményekért nem lehet a társadalom egészét, sem annak politikai képviseletét, az egyházat, vallási társaságokat és más közintézményeket felelőssé tenni. Ebből kifolyólag a Szlovák Köztársaság nem ért egyet az Európai Parlament állásfoglalásában kifejtett helyzetértékeléssel, s valótlannak, félrevezetőnek tartja azt” – áll a konzervatív képviselők határozatában. A javaslat beterjesztői elsősorban azt kifogásolják, hogy az EP felszólította a kormányt az azonos nemű párok jogainak elismerésére is. Andrejuvová múlt héten a parlamenti vita során hangsúlyozta, a családjog kizárólag a nemzetállamok jogkörébe tartozik, valamint kritikával illette a szlovák liberális képviselőket, akik a határozat jóváhagyását szorgalmazták.

„Mellébeszélés”

A szélsőséges képviselők kritizálták a brüsszeli bürokratákat, akiket szerintük a szlovákiai hagyományok zavarnak. Ondrej Dostál (SaS) felszólalásában leszögezte, nem igaz, hogy az EP megsértette Szlovákia szuverenitását. Ezt azzal magyarázta, egy határozatról van szó, amelyben a véleményüket fejezték ki az uniós törvényhozók, méghozzá egy olyan ügyben, amely meghaladja a tagállam határait. „A szavazás a határozatról nem a szubszidiaritásról fog szólni, hanem arról, a parlamenti többség hogyan áll az LMBTQ+-személyekhez” – zárta Dostál arra utalva, hogy a képviselőket igazából az zavarja, hogy az EP kiállt a kisebbségek jogai mellett.

„Törvényhozási káosz”

Az ellenhatározatról múlt héten kellett volna szavazni, a parlamenti vita azonban elhúzódott, így elhalasztották a döntést. A kedd délelőtti szavazás végül ugyancsak elmaradt, így a 17 órai voksolásnál dőlt el a tervezet sorsa – a jelen lévő 133 képviselőből 87-en támogatták Záborskáék kezdeményezését, 33-an szavaztak ellene, 11-en tartózkodtak, ketten pedig nem szavaztak. A gyűlölet-bűncselekményt elítélő EU-s határozat elutasítását tehát majdnem alkotmányos többséggel hagyta jóvá a szlovák parlament. Az OĽaNO, a Sme rodina és a Smer frakcióján kívül a szélsőséges képviselők szavaztak az ellenhatározat mellett.

A Progresszív Szlovákia képviselői kritikával illették a parlamentben kialakult káoszt – elsősorban azt kifogásolták, a helyreállítási tervhez szükséges javaslatok döcögnek, a konzervatív politikusok különböző korlátozó intézkedései viszont sikeresek.

A testület kedden kezdte tárgyalni Igor Matovič (OĽaNO) javaslatát, mely 500 euróval díjazná azokat, akik részt vesznek az előre hozott választáson. Matovič a jogszabálytervezet beterjesztésénél azzal érvelt, sorsdöntő választás vár az országra szeptemberben. Megismételte, a kezdeményezés célja az, hogy megakadályozza Robert Fico visszatérését és a Smer hatalomra kerülését, ami a demokrácia végét jelentené Szlovákiában. A pártelnök több mint három órán keresztül szónokolt, s ezúttal is kritizálta az újságírókat, valamint arról beszélt, az SaS-re leadott szavazat egyenlő a maffia támogatásával. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök azonban kijelentette, nem támogatja az OĽaNO javaslatát, így Matovič próbálkozása már az első olvasatban kudarcba fulladhat. A parlament elnöke azzal érvelt, nem lehet különbséget tenni az egyes választások között – vannak, akik a parlamenti választást tartják fontosnak, de előfordulhat az is, hogy mások számára az államfőválasztás vagy éppen az európai parlamenti választás bír nagyobb jelentőséggel.

A vasárnapi boltzár kérdésében azonban nagyobb összhang mutatkozik – Richard Vašečka (Keresztény Unió) javaslatának elfogadásához az OĽaNO, a Sme rodina és a Smer képviselői is hozzájárulhatnak – a kezdeti siker azonban nem elég, a törvényhozóknak a májusi ülésen második olvasatban is rá kell bólintaniuk a javaslatra, melyet a szakértők és különböző szervezetek egyaránt bírálnak.