Megelégelték az önkormányzatok, hogy a kormány semmibe veszi őket: parlamenti képviseletet szeretnének

A mindennapokban az önkormányzatok biztosítják a közvetlen kapcsolat fenntartását az ország lakosai, valamint az államigazgatás egyes szintjei között. 

A polgárok által igénybe vett szolgáltatások döntő többségét, mintegy 80 százalékát, a megyei önkormányzatok, a városok és a falvak bonyolítják. A jogalkotási folyamatban, valamint az államigazgatás hatalmi részében betöltött szerepünk azonban egyáltalán nincs összhangban a ránk háruló felelősség mértékével 

– mutatott rá Ondrej Lunter, Besztercebánya megye elnöke, a Stred kezdeményezés egyik alapítója. A Stredben tömörülő polgármesterek így arra jutottak, eljött az idő, hogy lépjenek. Radoslav Procházka alkotmányjogásszal közösen kidolgoztak egy alkotmánymódosítási javaslatot, amiben a „kétkamarás parlament” létrehozását szorgalmazzák.

Jöhet az önkormányzatok tanácsa

A tervezet leglényegesebb pontja az ún. önkormányzati tanács létrehozása, amely összesen 48 képviselőt számlálna. Ez a testület az ország köztársasági elnökéhez hasonlóan lehetőséget kapna, hogy értékelje azokat, a honatyák által elfogadott törvényeket, amelyek hatással vannak az önkormányzatok működésére. Ha a tanács tagjai úgy ítélik meg, hogy valamelyik jogszabály nehéz helyzetbe hozná a megyéket, falvakat, esetleg városokat, akkor megjegyzésekkel együtt vissza is küldhetnék azt a parlamentnek újratárgyalásra. 

A felvetésünk ideológiáktól mentes, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy semmilyen politikai csoportosulást nem részesít előnyben, az adófizetőknek pedig egyetlen centjébe sem kerülne 

– jelentette ki Ondrej Luntner. 

Az elmúlt időszakban többször is felmerült a választási rendszer módosítása, elsősorban az egyéni választókerületek ötlete merült fel, a Stred azonban egyáltalán nem ilyen modellben gondolkodik.

„Pontosan tudjuk, hogy vannak olyan pártok, amelyek bástyái a régiók, míg egyes tömörülések inkább a nagyvárosi értelmiséget célozzák meg. Nyilván az utóbbi csoport képviselői nincsenek olyan mértékben jelen »vidéken«, hogy az egyéni választókerületben is sikeresek legyenek. Ezért, ahogy arra Besztercebánya megye elnöke is utalt, úgy próbáltuk megközelíteni a kétkamarás parlament kérdését, hogy senkit ne részesítsünk előnyben másokkal szemben. Nem a törvényhozásban tevékenykedő honatyák számát szeretnénk bővíteni. A helyben megválasztott tisztviselők, tehát a megyeelnökök, megyei képviselők, polgármesterek közül, egy belső szavazás segítségével alakítanánk ki a második kamarát” – magyarázta Agócs Attila, Fülek város vezetője, aki a Stred kezdeményezésnek is tagja.

Újszerű megközelítés

Agócs Attila úgy véli, a Stred által bemutatott javaslat merőben más, mint bármi, amit az ország vezető politikusai eddig a nagyközönség elé tártak.

„Nem arról van szó, hogy a 150 parlamenti képviselő mellé beültetnénk a törvényhozásba 48 másik, hasonló jogkörökkel rendelkező honatyát. A második kamara inkább egy afféle szűrő lenne. Az önkormányzatok tanácsának tagjai nem rendelkeznének ugyanolyan jogkörökkel, mint a képviselők. Egy olyan csapatot szeretnénk létrehozni, amelynek az lenne a feladata, ha látják, hogy be szeretnék csapni az orrunk előtt az ajtót egy problémás kérdésben, akkor ez a 48 ember tegye be a lábát a résbe, mielőtt az ajtó teljesen bezárulna” – hangsúlyozta Agócs.

Fülek polgármestere úgy gondolja, egy ilyen rendszer bevezetése esetén a szlovákiai magyar politikusok is jó esélyekkel indulnának, hiszen „rengeteg megyei képviselőnk és polgármesterünk van”. A városvezető azt is elárulta, hogy terveiket az ellenzék, valamint a kormánypártok képviselőihez is eljuttatták, a továbbiakban pedig az önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteivel egyeztetnének majd a javaslatról.

Korábban már felmerült

Bár a megvalósítás módja eltér, a kétkamarás parlament ötlete nem teljesen új keletű. 2008-ban Vladimír Mečiar javasolt valami hasonlót, elképzelései azonban gyorsan beleütköztek az akkori miniszterelnök, Robert Fico (Smer) által épített falakba. Mivel Fico korábban kormányfőként már elutasított egy ilyen lehetőséget, az általa vezetett koalíció pedig alkotmányos többséggel sem rendelkezik a törvényhozásban, így a Stred nem számít arra, hogy terveik a következő években valóra is válhatnak.

„Önkormányzati körökben mi hosszabb ideje folytatunk párbeszédet egy ilyen rendszer kialakításáról. A javaslatunk az alaptörvény módosítását szorgalmazza, azt pedig tudatosítjuk, hogy a jelenlegi, turbulens időkben ehhez nehéz lenne kétharmadot szeretni. Mi azonban elsősorban azt szeretnénk, hogy az emberek megismerjék az általunk javasolt változatot, amiről idehaza még nem zajlott érdemi társadalmi vita. Próbáljunk meg beszélgetni róla, hogy kialakuljon egy működőképes rend, ami lehetővé teheti, hogy a honatyák ne gyorsított eljárásban vigyék át a parlamentben a pillanatnyi ötleteiket. Azt gondolom, hogy ez a lakosok érdeke is” – szögezte le Agócs Attila.