A nők esélyegyenlősége még mindig megoldatlan probléma

Kevés a családbarát munkaadó

Az emberjogi aktivisták szerint a szlovák munkaerőpiacot továbbra is a gyengébb nem diszkriminációja jellemzi, pozitív példát csak elvétve, főleg nagy, nemzetközi cégekben találni, melyek külföldről Szlovákiába is beszivárogtatják az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos intézkedéseiket. A külföldi cégek közül említésre méltó a Procter&Gamble, a Marks&Spencer vagy a McKinsey&Company, a szlovákiaiak közül a Lenovo Slovakia Kft., a Heineken Slovensko Rt., az Accenture Slovensko, a Camfil Kft. és a szenci Wellnea Kft.

Az utóbbi egyfajta védett műhely, mely többszörösen hátrányos helyzetű nőket támogat. Az említett szlovákiai vállalatokat a közelmúltban a Szlovákia Szíve nonprofit szervezet a legjobb hazai munkaadók címmel díjazta családbarát hozzáállásukért. „Egy elégedett alkalmazott többet ér, mint három elégedetlen” – szögezte le Miriam Letašiová, a szervezet elnöke, aki nehezményezte: bár a munkajogi normák lehetővé teszik, kevesen élnek a rugalmas munkaidő lehetőségével.

Kellenek az óvodák, de ...

Ezenkívül szerinte sok nő még ha akar, sem tud elhelyezkedni, mert kevés az óvoda. A szociális, család- és munkaügyi minisztérium ezen úgy próbál segíteni, hogy ún. munkahelyi bölcsődék létesítését szorgalmazza, ahol az alkalmazottak gyerekeiről nevelőnők gondoskodnának. Mindezt uniós pénzből lehetne finanszírozni. Jozef Burian államtitkár szerint a tárca változásokat fontolgat az anyasági támogatás és a gyes kifizetése terén is: a támogatások folyósítását a címzett individuális szükségleteihez idomítanák, hogy a gyermekükről gondoskodó szülőknek ne kelljen más mellékjövedelmet keresniük, illetve korábban, rugalmasabban térhessenek vissza dolgozni. Janka Debrecéniová aktivista szerint ez csak a jéghegy csúcsa. Elismerte, sok édesanya számára problémát okoz a munkahelyre jutás és a gyermekek elhelyezése. „Néhány városban manapság nehezebb oktatási intézménybe bejuttatni az óvodás korú gyereket, mint a jogi karra, úgyhogy a munkahelyi óvodákra szükség van, ám az esélyegyenlőség kérdését nem lehet csak erre szűkíteni” – hangsúlyozta az emberjogi szakértő.

Gyűlések napközben

Az Európai Unió által szorgalmazott kvóták sem jelentenek átfogó megoldást, ugyanakkor az ilyen ideiglenes kiegyenlítő intézkedések segítségével könnyebben elérhető a cél. „A cél pedig az, hogy az egyenlő bánásmód politikáját a cégekben a konkrét helyzet és reális célok ismeretében fogalmazzák meg” – mondta Debrecéniová. Érdeklődésünkre elismerte, gyakran a cégek is tanácstalanok, a gyakorlatban mindezt hogyan valósítsák meg. Szerinte első lépésként azt kell eldönteniük: érvényesíteni akarják-e és mindenestül vállalják az esélyegyenlőség, illetve a diszkriminációval szembeni zéró tolerancia elvét. Utána az érintett alkalmazottak részvételével alaposan felmérik a helyzetet, kitűzik a célokat, s azokat konkrét intézkedésekkel, projektekkel megvalósítják. „A végeredmény: minden egyes területen, a legapróbb döntéseknél, az irodák felszerelésétől, a szabadnapok biztosításától kezdve a legfelsőbb szintig, a vezető pozíciók elfoglalásáig mindig szem előtt tartják az esélyegyenlőség elvét. Például gyűléseket nem tartanának az esti órákban, sem hétvégén, mert az édesanyáknak gondot okozhat a részvétel. A ranglétrán sokszor a nem formális kapcsolatoknak köszönhetően lehet előbbre jutni, ezért a nők számára is meg kellene teremteni a szakmai fejlődés, előrelépés és a nem formális kapcsolatok létesítésének a lehetőségét. Törekedhetnek arra, hogy a nők is megfelelő arányban kapjanak helyet a vezetésben” – sorolta Debrecéniová.

Külföldön a kisgyermekes alkalmazottak számára lehetővé teszik a részmunkaidőt, illetve azt, hogy otthonról dolgozzanak. Elvétve erre már Szlovákiában is akad példa, ám a civil aktivisták szerint a részmunkaidő nálunk általában csak kevesebb fizetést és azt jelenti, hogy az alkalmazottnak fele annyi idő áll a rendelkezésére, de a munkáját akkor is el kell végeznie.