A munkahelyeket is elviszi az utolsó vonat?

Sínen vagy már vakvágányon? Egyelőre nem dőlt el, mi lesz a sorsuk azoknak a szárnyvonalaknak, amelyeken meg akarják szüntetni a személyforgalmat. „A munkahivatalok januártól sokkal szigorúbban kérik számon a rendszeres munkakeresést, sőt, ez a segély folyósításának egyik alapfeltétele, de el sem tudom képzelni, hogy például községünk munkanélkülijei miként tesznek majd eleget e követelménynek, ha a buszjáratok radikális ritkítása mellett februártól a zselízi és az ipolysági vasúti személyforgalmat is felszámolják. Nem beszélve arról, hogy Kisölved, Garamsalló, Zalaba már eddig is szinte el volt zárva a külvilágtól” – mondta lapunknak Bacsa Zoltán, Kisölved polgármestere. „Ha például valaki Léván dolgozik, a reggeli hatos busszal mehet Zselízre, ahonnan körülbelül nyolcra ér Lévára. Ha a munkaideje nyolc órás, már végképp nem jut haza, mert Zselízről az utolsó busz fél négykor indul az említett falvakba” – tette hozzá. A régió polgármestereinek hétfői regionális ülésén az is elhangzott, hogy a munkakeresés, munkavállalás lehetősége a vasúti személyforgalom megszüntetésével tíz-tizenkét kilométeres körre szűkül le, méghozzá egy olyan régióban, ahol a Lévai járáson belül is a legnagyobb a munkanélküliség, nincs ipar és a mezőgazdaság is romokban hever. Ugyanakkor az autóbuszközlekedési vállalat a járatok fenntartására már eddig is fejpénzt követelt az önkormányzatoktól. Egyes falvak esetében ez napi több mint ezer koronát tett volna ki, ám az önkormányzatok ennél sokkal kevesebb pénzzel sem tudnak hozzájárulni a költségekhez. Ez a viszonylag jobb anyagi helyzetben lévő községekre is érvényes Az állandó munkahellyel rendelkezők többsége már eddig is úgy oldotta meg a munkába járást, hogy összedobták a benzinpénzt és autóval utaztak. A munkaadók zömét persze egyáltalán nem érdekli a bejutás mikéntje és az utazási költségekhez sem járul hozzá. Az autós megoldás is csak abban az esetben működik, ha egy-egy faluból többen dolgoznak ugyanabban a városban, esetleg ugyanazon cégnél. A zselízi régió polgármesterei közül tegnap még egy sem tudta megmondani, hogy ki fogja működtetni a vonatpótló buszokat, milyen lesz azok útvonala, s ebből adódóan milyen feladatok hárulnak majd az önkormányzatokra.

Broda László, Pelsőc polgármestere úgy véli, a későbbiekben problémát okozhat, hogy a környező falvak lakosai nehezebben jutnak majd el Pelsőcre, ahol több szomszédos önkormányzat egyes hatásköröket közösen gyakorol. Broda László elképzelhetőnek tartja, hogy – ha lesz rá igény – a szomszédos településekkel közösen mikrobuszt vegyenek.

Kardos Ferencnek, Rozsnyó polgármesterének ugyanakkor meggyőződése, hogy nem a községeknek kell magánerőből megoldaniuk a pótlólagos személyszállítást. Szerinte az autóbusz-közlekedési vállalat – ha nem is száz százalékosan, de – biztosítani tudja a személyszállítást. Persze, Kardos sem nyugodott bele a kormány határozatába, ám tudja, a döntést nagyon nehéz lesz megváltoztatni. A Rozsnyói járásban azzal is bonyolódik a helyzet, hogy az alsósajói Siderit magnezitüzem az idei gázáremelések miatt rendkívül nehéz helyzetbe került és kérdéses, tudnak-e tovább termelni. „Idáig mindig arról volt szó, hogy a teherforgalom megmarad, csak a személyforgalmat korlátozzák. Abból indultak ki, hogy a kassai vasmű a vasércszállítással rákapcsolódik majd a vonalra, karban tartja és működteti azt. Ha a Siderit megszűnne, az Rozsnyótól Dobsináig a vonal halálos ítéletét jelentené” – véli a polgármester. Kardos szerint a pelsőci vasúti gócpont teljes leépítéséről van szó és a szakszervezetektől szerzett információi szerint sok vasutas állása is veszélybe kerülhet. (buch, kov)