A kormány egy éve: túl kevés a plusz

Robert Fico kormányában egy év alatt sok minden történt. Voltak pozitív eredmények is, ám az emberek emlékezetében bizonyára a nagy botrányok maradnak csak meg.

Miniszterelnök

Fico számára az elmúlt év nem szólt másról, csak a túlélésről, az utóbbi 12 hónap ugyanis karrierje legkeményebb időszaka volt. Minden vereségre jutott azonban egy kisebb győzelme. A parlamenti választás csalódást és gyengülést hozott pártja számára. Győzelmet ért el azonban azzal, hogy „táncba tudta vinni” az SNS-t, a Hídat és a Sieťet, rábírva őket addigi politikai arculatuk feladására. Így kiénekelte a sajtot Richard Sulík és az SaS szájából, ráadásul azóta is különösebb gondok nélkül tudja irányítani koalíciós partnereit. Komoly ellenfele akadt ugyan Andrej Danko, az SNS elnökének személyében, aki igyekezett kihasználni Fico átmeneti gyengülését – ám jelen pillanatban a fél ország Danko nyelvbotlásain és századosi kinevezésén nevet, Fico népszerűsége pedig (bár megkopott), stabilnak mondható, és pártja sem produkál zuhanórepülést a botrányok ellenére. A kormányfő túl van egy szívműtéten is, mely miatt a sajtó már az esetleges visszavonulását kezdte el ragozni, ám végül ez sem történt meg, és Fico továbbra is igyekszik energikusnak és keménynek mutatkozni. Fő fegyvere továbbra is a populizmus, újabb és újabb ellenségképeket húz elő a kalapból – ha az Erik Tomáš által megálmodott kommunikációs stratégia úgy kívánja, a romákból csinál ellenséget, máskor a sajtóval folytatott különháborúját folytatja, vagy épp korrupcióellenes harcot jelent be. Egyelőre a Bašternák-ügy sem kényszerítette térdre, bár a tavaly nyári ellenzéki tüntetéssorozat több ezer embert mozdított meg, és a téma azóta is élénken él a közbeszédben – ugyanakkor most úgy tűnik, el kell költöznie a Bonaparte lakókomplexumból, amelyben az adócsalással gyanúsított vállalkozótól bérli lakását.

Védelmi tárca

Gajdoš „háromcsillagos tábornokként” érkezett a minisztérium élére. Komolyabb eredmény nem fűződik a nevéhez, nagyobb botrány is csak egy: ő nevezte ki ugyanis Andrej Danko házelnököt tartalékos századossá, amivel meglehetősen nagy kommunikációs slamasztikába keverte az SNS elnökét.

Belügyminisztérium

A jelenlegi kormánytagok közül Robert Kaliňák izzadt meg a leginkább a miniszteri poszton, az elmúlt egy évét beárnyékolta Ladislav Bašternák vállalkozó adócsalási ügye. Fokozatosan kiderült, hogy a kétes múltú vállalkozóhoz jóval szorosabb szálak fűzik annál, mint amit eredetileg állított. Ha korábban azt rebesgették, hogy épp Kaliňák lehetne Robert Fico legesélyesebb utódja, ma már ilyen forgatókönyv szóba sem jöhet.

Oktatási tárca

Peter Plavčan (SNS-jelölt) úgy foglalta el az oktatási miniszter székét, hogy a diákhitelalapnál folytatott tevékenységének botrányaitól volt hangos a sajtó. Az alap, Plavčan vezetése alatt 2011-ben 5,5 milliót kölcsönzött egy befektetési alapnak, amelynél neje is dolgozott. A tárca egyik első lépése a minimális osztálylétszám eltörlése volt, mellyel az alacsony létszámú iskolák megmenekültek a bezárástól. A teljes siker még hátravan, a kisiskolák helyzetét a finanszírozási törvényben kellene garantálni, amely heteken belül kerülhet a kormány elé. Tavaly augusztusban módosult az alsó tagozatos iskolák sokat vitatott kerettanterve, de a magyarórák száma csak az első osztályban emelkedett. A tárca a napokban bemutatta a tanügyi reform alapjául szolgáló dokumentumot, amely a Tanuló Szlovákia címet kapta. Óvatos becslések szerint az első intézkedések 2018 szeptemberében léphetnek életbe.

Kulturális minisztérium

A kulturális tárca eddigi legnagyobb eredménye – legalábbis a szlovákiai kisebbségek szempontjából – a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény előkészítése. A jogszabály már csak a parlamenti elfogadásra vár, és jövőre 8 millió eurót szán a kisebbségek támogatására. Az alap július elsején kezdheti meg működését. A tárca eddig botránymentesen működik, de a koalíción belül vannak kisebb csatározások: a Szlovák Rádió és Televízió feletti irányításért harcol egymással Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszter és Andrej Danko (SNS) házelnök. A tét, hogy kinek a jelöltje szerezheti meg az intézmény irányítását.

Külügyminisztérium

Szlovákia 2016. július 1-jével átvette az uniós elnökséget, amelyet Miroslav Lajčák (Smer) zökkenőmentesen vezényelt le. A tárca sikere a szeptemberi pozsonyi, nem hivatalos uniós csúcstalálkozó, amelyen a 27 tagállam – Nagy-Britanniát a brexit miatt már nem hívták meg – elfogadta az úgynevezett pozsonyi menetrendet, ami az unió óvatos reformját alapozta meg. A botrányok ezt a tárcát sem kerülték el, a külügy három volt alkalmazottja is azt állítja, hogy Miroslav Lajčák tudtával és beleegyezésével egy előre kiválasztott cég túlárazva szervezett meg több az elnökséggel kapcsolatos rendezvényt. Miroslav Lajčák a botrányt kirobbantó Zuzana Hlávková állításait egyszer sem cáfolta, sőt a tárca máig nem hozta nyilvánosságra a vitatott szerződéseket.

Igazságügyi minisztérium

Reformlépések elfogadása szempontjából kétségkívül Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter vitte a prímet. Viszonylag rövid idő alatt kidolgozta az offshore-törvényt, melynek köszönhetően nyilvános a cégek tulajdonosi háttere. Ennek köszönhető, hogy Juraj Široký végre elismerte, övé a Váhostav. Új szabályok alapján választják ki a bírókat, és módosították a végrehajtási rendszert, új feltételeket vezettek be a magáncsődre. Viszont kevésbé hatékonyra sikeredett a szélsőségek és rasszista indíttatású bűncselekményekkel szembeni szigorúbb fellépés.

Egészségügyi tárca

Tomáš Drucker egészségügyi miniszternek az első évben főleg a tűzoltással kellett foglalkoznia. A legnagyobb csontváz ősszel esett ki a szekrényből: kiderült, hogy az állami Általános Egészségbiztosító hiánya 2016-ban több mint 200 millió euró lesz. Emiatt a biztosítónak konszolidációs tervet kellett kidolgoznia. Pozitívum, hogy a VšZP igazgatótanácsába először az ellenzék és civilszervezetek is jelölhettek képviselőt. Továbbra is kezeletlen azonban az állami kórházak mintegy 500 millió eurós hiánya. Az egészségügy átalakítása tehát még meg sem kezdődött. Eddig csak kozmetikai módosításokat fogadott el, például 2-ről 10 euróra nő majd az orvosi ügyelet díja azoknak, akik indokolatlanul veszik igénybe. Elkészült a pozsonyi központi kórház fejlesztési koncepciója is, az intézmény 2022-ben kezdheti meg működését, ha minden a tervek szerint alakul. (fm, dem, ie, lpj)