A most közzétett elemzés szerint Szlovákia rendelkezik a negyedik legrosszabb oktatási rendszerrel az Európai Unióban.
A jóléti mutatók alapján az uniós sereghajtók között vagyunk
Az általános jólét tekintetében Szlovákia az Európai Unióban a 23., míg a szomszédos Csehország a 14. helyen áll – derül ki a Szlovák Takarékpénztár legfrissebb felméréséből, amely szerint Szlovákia a legtöbb mutatóban lemarad, csupán a jövedelmi egyenlőség szempontjából az első.
A Szlovák Takarékpénztár elemzői által készített jóléti index szerint az Európai Unió országai közül Svédországban, Hollandiában és Dániában a legjobb a helyzet, Németország 9., Ausztria 11. a sorban. Régiónk országai közül Csehország a 14., Lengyelország a 18., Szlovákia pedig a 23. helyen található. Szlovákiánál így csak Bulgária, Magyarország, Románia és Görögország teljesít rosszabbul. Szlovákia eddig csak 80 százalékra zárkózott fel az uniós gazdaság átlagához, és az elemzés szerint mi rendelkezünk a negyedik legrosszabb oktatási rendszerrel az EU-ban, rövidebb ideig élünk és rosszabbak az egészségügyi mutatóink is.
Ezért maradtunk le
„Azért teljesítünk rosszul, mert Szlovákia az elmúlt tíz évben nagyon kevés strukturális reformot hajtott végre. A gazdasági szint és a jólét szempontjából 2004 után, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, jelentős előrelépést értünk el. Nőtt a beruházási kedv és a cégek termelése. Ezek az erőforrások azonban elfogytak, és az elmúlt tíz évben nem gazdagodtunk olyan gyorsan, mint korábban. A javuláshoz jelentősebb változásokat kell elindítanunk, egyrészt az állam, de a vállalatok, a háztartások és az egyének részéről is. Több pénzt kell befektetnünk, többet kell képeznünk magunkat, jobban kell törődnünk az egészségünkkel. Gazdaságként a magasabb hozzáadott értékű termelés felé kell elmozdulnunk” – magyarázza Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár vezető közgazdásza.
Az elemzők szerint a lakosság életszínvonalának a növelése csak az ország gazdasági növekedésével érhető el. „A hosszú távú növekedéssel kapcsolatos elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés közel felét az innováció, negyedét pedig az oktatás biztosítja. A legjobb társadalmi és gazdasági változásokat csak akkor lehet elérni, ha a kormányzat és a vállalkozások együttműködnek. Ezért konszenzust kell kialakítani a köz- és a magánszektor között, és együtt kell dolgozni olyan szakpolitikákon, amelyek igazságosabb, biztonságosabb és virágzóbb gazdasághoz vezetnek” – teszi hozzá David Navrátil, a Cseh Takarékpénztár vezető közgazdásza.
Mire számíthatunk?
A gazdasági mutatóink esetében azonban az elemzők az elkövetkező hónapokra semmi jóval nem kecsegtetnek. A Költségvetési Tanács kedden közzétett becslése szerint a szlovák gazdaság az idei harmadik negyedévben várhatóan csak 0,3%-kal bővül, ami a júniusban jelzett 0,5 százalékos előrejelzéstől is elmarad, nem beszélve az egy évvel korábbi 1,3 százalékos bővülésről. A romló gazdasági teljesítményt a háztartások visszafogottabb fogyasztásával, a beruházások elmaradásával és a kivitelünk csökkenésével magyarázzák. „A korábbi várakozásokhoz képest a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben kissé jobban alakult a vártnál, az év hátralevő részében azonban már nem számítunk hasonló helyzetre” – áll a Költségvetési Tanács előrejelzésében. Eszerint az infláció ugyan kezd visszaszorulni a rendkívül magas szintről, a háztartások végső fogyasztása a harmadik negyedévben így már nem csökken, a növekedése azonban mérsékeltebb lesz a korábban vártnál. A szlovákiai háztartások ugyanis egyre óvatosabbak a költekezésben, mivel igyekeznek minél nagyobb összeget megtakarítani a nehezebb időkre.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.