A hulladéktüzelésű erőművek több ezer háztartás olcsó fűtését biztosíthatnák

Az Európai Unió fejlettebb országaiban már régebben felismerték, hogy a nem újrahasznosítható települési hulladékot felhasználó hulladéktüzelésű erőművekkel két legyet is üthetnek egy csapásra: növelhetik a megújuló energiaforrások arányát és megszabadíthatják országukat a környezetszennyező hulladéklerakóktól.

„Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy Európa-szerte ma már több mint 500 ilyen erőmű üzemel, míg Szlovákiában csak kettő”

– mondta el Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte azonban ezen a jövőben változtatni kell, a Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint ugyanis Szlovákiában tavaly egy főre számítva 478 kilogrammnyi kommunális hulladék keletkezett, ami az összlakosságra vetítve 2,6 millió tonna hulladéknak felel meg. Ez a mennyiség csak az elmúlt egy évtizedben majd a felével nőtt. Az újrahasznosítási arány ugyan elérte az 50%-ot, a hulladék mintegy 39%-a azonban még mindig hulladéklerakókban végzi, és csak a 9%-át hasznosították az energiaiparban.

Olcsó energiaforrás

„Az egyébként nem újrahasznosítható települési hulladék az egyik legolcsóbb energiaforrás, Szlovákiában azonban szó szerint elpazaroljuk. Évente több mint egymillió tonna kerül a hulladéklerakókba, miközben az elmúlt húsz évben így nagyjából 25 millió tonna hulladékot halmoztak fel. A fűtőértéke ugyanakkor hasonló a barnaszénéhez. Nem csoda, hogy a hulladékhő előnyeit az olyan fejlett uniós országok, mint Ausztria, Németország, a skandináv és Benelux államok már régóta ismerik. Hulladékgazdálkodásukban az újrahasznosítás és az energetikai hasznosítás kombinációját alkalmazzák. Az ő esetükben így a hulladék elhanyagolható hányada kerül lerakókba” – magyarázza lapunknak Ladislav Halász, az európai hulladékhasznosító erőművek üzemeltetőit tömörítő szakmai szövetség, a CEWEP alelnöke.

Uniós célkitűzések

Szlovákiában az elkövetkező időszakban ráadásul tovább romolhatnak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos mutatók. A szlovák hulladékgazdálkodásról szóló előrejelzés szerint, amelyet a Hulladékipari Szövetség (ZOP) szakértői dolgoztak ki, 2035-ben Szlovákiában legalább 3,1 millió tonna hulladék keletkezhet, azaz 580 kg hulladék jut majd egy lakosra. A reformcsomag, amelynek célja, hogy az EU a körforgásos gazdaság felé mozduljon el, 2035-re két célt tűz ki: a települési hulladék legalább 65%-át újrahasznosítani, miközben a lerakókba a települési hulladék legfeljebb 10%-a kerülhet.

Ígéretes lehetőségek

A nem újrahasznosítható települési hulladék mennyisége Szlovákiában a becslések szerint mintegy 1,1 millió tonna. Ha ehhez hozzáadjuk azt a 150 ezer tonnányi ipari hulladékot, amely alkalmas lehet energetikai hasznosításra, akkor az energetikai hasznosításra alkalmas hulladék teljes mennyisége 2035-ben elérthetné az 1,25 millió tonnát. Ha ezt a hulladékmennyiséget a hulladéklerakóból át tudnánk irányítani hulladékhasznosításra, akkor annyi hőt tudnánk előállítani, ami képes lenne felváltani a szlovákiai hőszolgáltatók által a háztartásoknak szállított távhő közel 40%-át.

Egy ilyen, átlagos méretű erőmű évente 100 ezer tonna hulladékot képes hasznosítani, évente 49 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát állítva elő, ami körülbelül 16 ezer háztartás áramfogyasztását biztosíthatja. Egy hulladéktüzelésű erőmű potenciális éves hőenergia-termelése 53 ezer MWh, ami körülbelül 5 ezer háztartás hőellátásának felel meg. Egyszerűen fogalmazva, egy hulladékhasznosító létesítmény olyan mennyiségű villamos energiát és hőt képes előállítani, ami egy közepes méretű város vagy több kisebb település szükségleteit fedezheti.

Pénzt spórol

A nem újrahasznosítható települési hulladék további előnyt jelent a városok számára, hiszen jóval olcsóbb. „A kassai hulladéktüzelésű erőmű idén például 36 euró/MWh áron szállítja a hőt az állami MH Teplárenský holding tulajdonában levő kassai hőszolgáltatónak. Csak összehasonlításképpen: a kassai hőszolgáltató számára az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) által megszabott ár, amelyen a hőszolgáltató a fogyasztóknak eladja a hőt, nagyjából 110 euró/MWh. A hulladékból nyert hő egyértelműen az egyik legolcsóbb energiaforrás. Az alacsonyabb ár oka az, hogy nem újrahasznosítható hulladékból állítják elő” – figyelmeztet Halász.

Van hová fejlődni

A hulladéktüzelésű erőművek az összes fejlett uniós országban a hulladékgazdálkodási infrastruktúra szerves részét képezik. Franciaországban 117, Németországban pedig 100 ilyen található. A legnagyobb uniós gazdaságokban így évente a települési hulladék 31, illetve 29 százalékát alakítják át villamos energiává és hővé. Pozitív példákat láthatunk az olyan skandináv országokban is, mint Svédország, Dánia és Finnország. Nem kell azonban olyan messzire mennünk. A szomszédos Ausztriában a települési hulladéknak például a 36%-át hasznosítják energetikai célokra, és az országban 11 hulladéktüzelésű erőmű üzemel.

Szlovákiában jelenleg két ilyen erőmű található, egy Pozsonyban, egy pedig Kassán. A hulladékgazdálkodási szakértők szerint azonban ez nem elég Szlovákia igényeinek a kielégítésére. „Szlovákiában legalább öt ilyen létesítmény megépítésére lenne lehetőség, amelyek az adott régióban keletkező hulladékot használhatnák fel. Az energetikai hasznosítás így megoldaná a hulladéklerakók problémáját is, a külföldi tapasztalatok alapján ugyanis tudjuk, hogy a hulladéktüzelésű erőművekkel rendelkező régiókban nincs szükség hulladéklerakókra” – teszi hozzá Halász.