A hazai magyar közoktatás dilemmái

Az alapvető kérdések továbbra is nyitottak: ha célnak tekintjük, hogy az iskolaköteles gyerekek legalább az alsóbb osztályokat lakhelyükön látogathassák és anyanyelvükön tanulhassanak, miként biztosítható a rendszer finanszírozása, emellett hogyan garantálható, hogy a rendszer résztvevői (az iskolák, a pedagógusok és nem utolsósorban a tanulók) azonos feltételekkel hasonló lehetőségekhez férjenek hozzá. Egyszerűbben szólva: biztosítható-e jó minőségű oktatás minden gyerek számára? „A hazai magyar oktatási szakembereknek ki kellene dolgozniuk egy olyan tervezetet, amely a kisiskolák hatékonyságának növelését segítené, miközben esetleg a működtetésük anyagi terheit is csökkentené. Meggyőződésem, hogy az oktatás első négy évfolyamát mindenképpen helyben kell megoldani, ez nem lehet vita tárgya” – hangsúlyozza Albert Sándor professzor, a Selye János Egyetem alapító rektora, akinek a közelmúltban jelent meg Talán még nem késő című kötete a szlovákiai magyar közoktatás helyzetéről, kihívásairól, elmozdulási lehetőségeiről. A kiadvány három részből áll. Az első fejezet az Oktatásügyi Információs és Prognosztikai Intézet (UIPŠ) adataiból kiindulva a szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák rendszerének helyzetelemzésével foglalkozik. (Hangsúlyozva: specifikus vonásai ellenére a szlovákiai magyar közoktatás a szlovák közoktatási rendszer szerves része, tehát nem önálló rendszer.) A második fejezet a magyar iskolákban végzett felmérések alapján megfogalmazott gondokat, kihívásokat foglalja össze, a harmadik pedig az elmozdulási lehetőségekkel foglalkozik. A szerző megfogalmazott célja, hogy szakmai vita induljon a szlovákiai magyar közoktatás jövőképének megfogalmazásáért. Ehhez hasznos kiindulási pontot szolgáltatnak a kötetben közölt statisztikai adatok, a következőkben az ezekből kirajzolódó képet vázoljuk fel. 200 fő alattA kötet az UIPŠ 2012/2013- as tanévre vonatkozó adataiból indul ki. Ezek szerint Szlovákiában összesen 263 magyar tanítási nyelvű alapiskola működik. Ebből 123 úgynevezett alsó tagozatos iskola. Azaz: iskoláink 46,77%- ában csak 1–4. osztály van; a tanulók létszáma 2 és 119 fő között mozog. A teljes szervezettségű (1–9. osztály) iskolákban a gyerekek létszáma 18 és 1030 fő között mozog. Közülük viszont csak 33 iskolában haladja meg a tanulók létszáma a 200 főt. A 263 alapiskolából 230 iskolában a létszám nem éri el a 200 főt, tehát kisiskolának tekinthető – ez 87,45%-ot tesz ki. (A szerző kisiskolának tekinti azokat az intézményeket, amelyek csak alsó tagozatot működtetnek, valamint azokat a teljes szervezettségű iskolákat, amelyekben a tanulók létszáma nem haladja meg a 200 főt.) A fenti adatok önmagukban is felvázolják a szlovákiai magyar iskolahálózat egyik legnagyobb, az utóbbi hónapokban is sokat ragozott problémáját: a rendszer a jelenlegi keretek között finanszírozhatatlan, és lehetetlenné teszi a színesebb pedagógiai programok kialakítását. Az alapiskolák kapcsán érdemes megjegyezni, hogy elenyésző az egyházi iskolák száma. A 263 intézményből mindössze 13 iskola egyházi fenntartású (4,94%). Magán-, ill. alapítványi fenntartású magyar tanítási nyelvű általános iskola nincs Szlovákiában. A magyar tanítási nyelvű alapiskolákban Szlovákiában mintegy 30 ezer gyerek tanul (a nulladik évfolyamokat is beleszámítva); a pedagógustársadalom összlétszáma 2900 fő (az asszisztensek nélkül). Kis középiskolákA kisiskolák nem csak az alapfokú oktatás rendszerében vetnek fel kérdéseket. Ha megnézzük az adatokat, kiderül, hogy a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok többsége is ebbe a kategóriába tartozik, évfolyamonként csak 1-1 osztállyal működik. Szlovákiában 19 magyar tanítási nyelvű gimnázium létezik, további 7 intézményben szlovák és magyar osztályok is vannak. A magyarul tanuló diákok összlétszáma 5765 fő, ez nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a hagyományos négyéves és a nyolcéves gimnáziumi osztályok között. A 26 érintett gimnázium közül 20 állami fenntartású, 5 egyházi és 1 magángimnázium. A legtöbb diák a komáromi Selye János Gimnáziumot látogatja (megközelítőleg 850 fő). A közölt, 2012/13-as adatok szerint 5 gimnáziumban a létszám nem éri el a 100 főt (Szepsi, Léva, Rozsnyó, Gúta, Rimaszombat), több mint 200 diákja pedig csak 9 gimnáziumnak van (Komárom, Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, Királyhelmec, Dunaszerdahelyi Magángimnázium, Érsekújvár, Fülek, Párkány). A magyar nyelven tanuló középiskolások összlétszáma egyébként bő 16 ezer fő, ebből több mint 10 ezer diák szakközépiskolákban tanul. Dél-Szlovákiában 11 magyar tanítási nyelvű szakközépiskola működik, további 28 intézményben a szlovák mellett magyar osztályok is vannak. 23 szakközépiskola magyar diákjainak a létszáma nem éri el a 200 főt.