A fizetés több mint fele az államé

Az adófizetők szövetsége 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, a könnyebb érthetőség kedvéért vezették be az adószabadság napját. Minél inkább kitolódik a dátum, elvileg annál több pénzt vesz el tőlünk az állam. A legalacsonyabb adóterhek ebből a szempontból 2008-ban voltak, amikor az adószabadság napja május 22-ére esett. „Az adószabadság idei dátuma azonban korántsem jelenti azt, hogy csökkentek volna az adóterhek. Idén ugyanis az első fél évben eggyel több nap volt, mint tavaly, több államünnep pedig a hétvégére esett, vagyis míg tavaly 105 napot dolgoztunk az államra, idén már 106-ot“ -tette hozzá Matúš Pošvanc, a Hayek Alapítvány igazgatója. 

1 euróból 42 cent 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg tavaly a megtermelt javak 41,80 százaléka vándorolt az államkasszába, idén már a 42,12 százaléka, vagyis minden egyes megtermelt euróból az állam több mint 42 centet vesz el. „Az adóterhek növekedése az államindokoltnál nagyobb kiadásaival magyarázható“ - nyilatkozta Martin Lindák, a Hayek Alapítvány elemzője. Az adószabadság kiszámításánál ugyanis a közkiadások mértékét hasonlítják össze a bruttó hazai termékkel. Márpedig idén a szlovák gazdaság várhatóan csak 3,2 százalékos növekedést produkál, miközben az állami kiadások több mint 5 százalékkal nőnek. 

A fizetés fele 

A Hayek Alapítvány elemzői idén is megvizsgálták, hogy mekkora összeget fizetnek ki az államnak azok, akik a Statisztikai Hivatal által jelzett 912 eurós bruttó havi átlagbért kapják. „A 912 eurós átlagbér esetében a munkáltató teljes bérköltsége egy alkalmazottra számítva 1233 euró. Ha ebből levonjuk a bruttó bért, megkapjuk azt az összeget, amit a munkáltató az alkalmazott után járulékkéntfizet az államnak. Az alkalmazottak az említett 912 euróból is fizetnek adót és járulékot, végül így csak 699,95 eurót kapnak nettó bérként.  Ezzel azonban még nincs vége, hiszen az állam a vásárlást is megadóztatja. Ha ezeket a közvetett adókat is leszámítjuk, az alkalmazottnak a fizetéséből ténylegesen csak 591,64 euró marad. Mindezt figyelembe véve az állam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérköltség több mint a felére teszi rá a kezét“ - mondta Lindák, hozzátéve persze, hogy az említett 912 eurós bruttó átlagbér az alkalmazottak többségének elérhetetlen álomnak számít, ebbe ugyanis a csúcsvezetők fizetéseit is beszámolják. A járulékok a teljes bérköltség 36 százalékát viszik el, 7 százalék jut a jövedelemadóra, 9 százalék pedig a közvetett adókra, az alkalmazottnak így reálisan csak a teljes bérköltség 48 százaléka üti a markát. 
Nem a Hayek Alapítvány azonban az egyetlen, amely közzéteszi az adószabadság napját. A Deloitte könyvvizsgáló már márciusban közzétette az ezzel kapcsolatos elemzését. Ez ugyan más képletet alkalmaz, az ő számításai szerint ugyanis az adószabadság napja idén május 28-ára esett, a lényeg azonban nem változik: az adószabadság napja náluk három nappal későbbre esik, mint tavaly, vagyis az ő számításaik szerint is többet vesz ki az állam a zsebünkből, mint egy évvel korábban. 

Adószabadság 
napja 

2000-ben június 9. 
2002-ben június 4. 
2004-ben június 3. 
2006-ban június 1. 
2008-ban május 22. 
2010-ben június 7. 
2012-ben június 1. 
2014-ben június 2. 
2015-ben június 4. 
2016-ban június 2. 

(Forrás: Hayek Alapítvány)