A Demokratákra üthet vissza a koalíció haragja

A lehetőséget nyilvánosan a hétvégén, egy vitaműsorban hozta szóba Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke – aki korábban a rendőrséget is vezette. Gašpar szerint a Demokraták konfrontatív tevékenysége valójában indokul szolgálhatna a párt feloszlatására. A politikus mindezt annak kapcsán jelentette ki, hogy beszélgetőpartnere, Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke nem zárta ki a párttal való együttműködést. 

Merénylet-szál

Robert Fico miniszterelnököt 2024 május 15-én sebesítette meg több lövéssel Juraj Cintula lévai nyugdíjas, a gyilkossági kísérlet ügyében indított rendőrségi vizsgálat azóta is folyik. És bár a hatósági nyomozás eredményei titkosak, a kormánypártok képviselői előszeretettel célozgatnak arra, hogy a lövöldöző nem saját indíttatásból cselekedett, hanem az ellenzéki pártok tevékenységének köszönhető a radikalizálódása. 

Az, hogy a merénylő pontosan milyen kapcsolatban van a pártokkal, azonban továbbra is homályos – néhány elmélet szerint egyedül cselekedett, néhány sajtótájékoztatón azonban a belügyminisztérium célozgatott arra, hogy kommunikált másokkal is.

Arról, hogy a Demokraták pártja a hatóságok célkeresztjébe került, már tavaly októberben akadtak hírek – a hónap folyamán ugyanis kihallgatták Jaroslav Naď pártelnököt, valamint Hamran István volt rendőrfőkapitányt, ahogy a párt egyik megyei koordinátorával is elbeszélgettek. 

A rendőrség birtokában van ugyanis egy fotó és videó, amin a Demokraták nagyszombati aktivistája, Marek Polonec egy alsókorompai kormányellenes tüntetésen ott áll Cintula mellett és valószínűleg néhány szót is váltanak egymással. Polonec állítja, hogy ez csak véletlen: a kormányellenes tüntetők egy társaságba verődtek és ismeretlenül is szóba elegyedtek egymással.

Kézenfekvő ellenfél

Azt nem tudni, hogy a hatóságoknak vannak-e egy felvételnél szilárdabb bizonyítékai a lévai merénylő és a Demokraták összefonódására, de mint az elmúlt hetekben is látszik, a Fico-kormány számára néhány fotó is elegendő ahhoz, hogy politikai tőkét kovácsoljanak egy hasonló helyzetből. Bár a Demokraták nem számítanak parlamenti pártnak, de nagyon láthatóak és egy esetleges előrehozott választáson a bejutásuk az ellenzék pozícióit erősítené. A párt feloszlatásával való fenyegetőzés így egyszerre aktivizálhatja a kormány szimpatizánsait és szabadíthatja meg a koalíciót az egyik problémájától.

A Gašpar által kilátásba helyezett feloszlatást egyébként Maroš Žilinka főügyésznek kellene kezdeményeznie, konkrét bizonyítékok alapján. Szlovákia történetében mindössze egyszer akadt példa hasonlóra – 2006-ban Marián Kotleba pártját, a Szlovák Testvériséget oszlatták fel, miután a bíróság szerint alkotmányellenes tevékenységet folytattak. 

Az intézkedés értelmetlenségét mutatja, hogy Kotleba az újrafazonírozott Mi Szlovákiánk Néppárttal indította be néhány évvel később a komoly politikai karrierjét.

Aktív ellenzék

A Demokraták a 2023-as idő előtti választáson a várakozáson alul szerepeltek – mindössze a szavazatok 2,93 százalékát szerezték meg és így nem jutottak állami támogatáshoz. Visszavonult a politikától a párt legismertebb arca, Eduard Heger kormányfő is. A politikai formáció azonban tovább folytatta a működését, a konfrontatív, de korábbi pártfőnökénél, Igor Matovičnál kategóriákkal kifinomultabb Jaroslav Naď vezetésével. A párt folyamatosan tudósít a kormánykoalícióhoz kapcsolható botrányokról és aktív szerepet játszik a kisebb tüntetések szervezésében is. A párt támogatottsága az utóbbi időben stagnál, illetve enyhén emelkedik – néhány közvélemény-kutatás nem zárja ki a parlamentbe jutást. A tavalyi EP-választáson 4,68 százalékos eredménnyel zártak.

Maga Naď személyesen is kivívta a Fico-kormány ellenszenvét, korábbi védelmi miniszterként rendszeresen hazaárulással vádolják az Ukrajnának átadott haditechnikai eszközök miatt. A politikus cáfolja ezeket vádakat, Gašpar feloszlatásról szóló kijelentéseit pedig abszurdnak, de kevésé meglepőnek tartja.