Bécs/Prága/Pozsony. Csehszlovákia kettéválása óta Szlovákiában is lényegesen megváltozott a helyzet, de a cseheknek jobban megy – állapítja meg a bécsi Die Presse és a prágai Mladá fronta Dnes.
A csehek „könnyebben” feledik a közös államot
Bécs/Prága/Pozsony. Csehszlovákia kettéválása óta Szlovákiában is lényegesen megváltozott a helyzet, de a cseheknek jobban megy – állapítja meg a bécsi Die Presse és a prágai Mladá fronta Dnes. Az osztrák lap szerint Szlovákiát 1998-ig akkori kormányfőjével, Vladimír Mečiar HZDS-elnökkel azonosították, s ez az országra nézve a rossz megítéléssel volt egyenlő. S noha 1998 óta Pozsonynak sikerült meghívót kapnia a NATO-tól, és az Európai Unióval is lezárta a csatlakozási tárgyalásait, a HZDS még mindig a parlament legerősebb pártja, igaz, szövetségesek nélkül. Mečiar továbbra sem gondol arra, hogy távozzon a politikai életből. A Die Pressének adott nyilatkozatában elismeri, hogy pártja követett el „taktikai hibákat”, de ezek felett kár sajnálkozni, mert a HZDS csillaga még felemelkedik, hiszen az ország lakosságának szüksége van erre a pártra. A volt miniszterelnök amiatt sem búsul, hogy nem lesz jelen az önálló állam megalakulásának tizedik évfordulójára rendezendő hivatalos ünnepségen, mert – mint mondja – ha Szlovákiát nemzetközileg is elismerik, mindegy, hogy ő maga éppen hol áll. „Tény, hogy most azok vannak hatalmon, akik az önálló államot végképp nem is akarták, azokat pedig, akik létrehozták Szlovákiát, politikailag üldözik. A Die Presse megjegyzi, hogy Szlovákiában az életszínvonal alacsonyabb, mint Csehországban. A Mladá fronta Dnes ebben a vonatkozásban némileg óvatosabban fogalmaz. Megemlíti, hogy a mai napig egyetlen politikus sem adott választ arra a kérdésre, ki fizetett rá inkább az önállóságra. Gazdasági mutatók alapján azonban már egyértelműen a csehországi életszínvonalat ítéli magasabbnak. Míg ugyanis a havi átlagbér szomszédunknál 14 ezer cseh korona körül mozog, Szlovákiában csak körülbelül 12 ezer szlovák korona. Csehországban nyolc, nálunk 18 százalék körüli a munkanélküliség aránya. A cseh napilap szerint mindkét országban egymást érték a politikai botrányok; Csehország esetében a pártok finanszírozása körüli visszásságokat említi példaként, Szlovákiában a volt államfő fiának elrablását. A csehek „könnyebben” feledik a közös államot: a 15–24 éves korosztály egyharmada már végképp nem érti a szlovák nyelvet, miközben Szlovákiában még mindig nagy példányszámban kelnek el a cseh könyvek és közkedveltek a cseh tévéadók is. (tasr)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 03.20.
Mi az elnökválasztás tétje?
2021. 12.05.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.