Közélet

A bíróság elutasította, hogy a Beneš-dekrétumok alapján végezzen be földelkobzást

Pozsony | Másodszor is jogerős döntés született a szlovákiai bíróságokon arról, hogy az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva nem végezheti be Bosits Miklós ingatlanjainak elkobzását. A több mint egy évtizede húzódó per újabb mérföldkőhöz érkezett.
author
Czímer Gábor

2022. szeptember 22. 18:00

Már második, az államot jogerősen elmarasztaló bírósági ítélet született ugyanabban a földelkobzási ügyben (TASR-felvétel)
Már második, az államot jogerősen elmarasztaló bírósági ítélet született ugyanabban a földelkobzási ügyben (TASR-felvétel)

Bosits Miklós és társai ügyében, amelyről lapunk folyamatosan beszámolt, egy újabb fontos döntés született. Az Eperjesi Kerületi Bíróság másodfokon újra úgy határozott, az Állami Erdőgazdaság (LESY Slovenskej republiky) nem érvényesítheti a Beneš-dekrétumokra hivatkozva Bositsék észak-szlovákiai erdőinek elkobzását. Az állami tulajdonban lévő vállalat ugyanis már évek óta pereskedik, hogy a második világháború után kiadott, a magyarok és németek kollektív bűnösségére építő elnöki dekrétumok alapján megszerezze Bositsék ingatlanjait. Az idén augusztus végén született másodfokú bírósági döntés azonban újra Bositséknak adott igazat, ők gyakorolhatják az ingatlanok felett a tulajdonjogokat is. Csakhogy az államnak még mindig van jogi lehetősége, hogy a vagyonelkobzás bevégzésével próbálkozzon.

Egy hosszú történet

Ahhoz, hogy megértsük Bosits Miklós és társainak ügyét, egészen a második világháború utáni évekig kell visszamenni, amikor is Edvard Beneš miniszterelnök olyan rendeletekkel irányította az országot, amelyek alapján aztán megszületett „a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló határozata.” Bosits felmenőinek ezen jogszabályok alapján a háború utáni években elkobozták volna az észak-szlovákiai Bártfa melletti birtokait. A konfiskációs folyamat azonban, egy eljárási hiba miatt, 1946-ban nem ment végbe, az adminisztratív lépések sorozata egy ponton megakadt. Mindennek következtében a kilencvenes évek telekrendezése után 2000-ben Bosits apja tulajdonába vehette a több parcellából álló ingatlanát.

Az Állami Erdőgazdaság 2009-ben azonban valamiért úgy döntött, a vagyonelkobzásról szóló Beneš-dekrétumokra hivatkozva el akarja venni az azóta már Bosits Miklós tulajdonába került földet, az állami vállalat bírósági pert indított. Csakhogy a Bártfai Járásbíróság, majd az Eperjesi Kerületi Bíróság is elutasította az erdőgazdaság, vagyis az állam keresetét, Bositsnak adott igazat, aki megtarthatta az ingatlant. Az ügy, az első jogerős döntéssel, 2013-ban véget ért.

Illetve véget ért volna, ugyanis 2014-ben az ügybe váratlanul beavatkozott a szlovák Főügyészség, amely a már jogerős döntés ellen beadott egy ún. rendkívüli felülvizsgálati kérelmet és az esetet a Legfelsőbb Bírósághoz utalta. Az erről szóló indítványt az a René Vanek főügyészhelyettes írta alá, akinek később az Alena Zsuzsovával, a Kuciak-gyilkosság egyik gyanúsítottjával való kommunikációja miatt kellett távoznia a tisztségéből.

A Legfelsőbb Bíróság aztán a szlovák állam javára döntött. 2015-ben ugyanis kimondta, hogy mivel a földtulajdonos és a többi alperes felmenői minden kétséget kizáróan magyar nemzetiségűek, ezért a Beneš-dekrétumokra épülő 104/1945 számú rendelet miatt, amely a magyarok, a németek és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt földek elkobzásáról szól, a kérdéses ingatlant már 1946-ban konfiskálni kellett volna. A Legfelsőbb Bíróság egyben visszautalta az ügyet az elsőfokú törvényszékre, hogy ez alapján ismételjék meg az eljárást, és fosszák meg Bositsot a tulajdonától. A Legfelsőbb Bíróság eme döntését az Alkotmánybíróság 2017-ben megerősítette.

A földterület tulajdonosa azonban ekkor sem adta fel, és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Ez a testület pedig 2020. május 19-én kimondta, hogy a bírósági folyamat során sérült Bositsnak az igazságos eljáráshoz való joga, emiatt elmarasztalta a szlovák államot. A strasbourgi bíróság szerint a Főügyészség közbelépése sértette meg Bosits ezen jogát, René Vanek főügyészhelyettes beavatkozása ugyanis egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett. A Főügyészség által alkalmazott ún. rendkívüli felülvizsgálati kérelem, amely a szlovák jogrendre jellemző sajátos és sokat kritizált intézmény, egy különleges eszközt ad a főügyész kezébe, amellyel akár politikailag is manipulálhat egy-egy ügyet. A bíróság ugyan nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, viszont először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában.

Eközben már évek óta újra az elsőfokú bíróságon, vagyis a bártfai törvényszék előtt volt az ügy, hiszen ide utalta azt vissza a szlovák Legfelsőbb Bíróság. A bártfai törvényszék aztán 2021-ben, megvárva a 2020-as strasbourgi döntést, újból elutasította az állam keresetét, vagyis megint Bositséknak adott igazat. Az állam azonban újra fellebbezést adott be, az ügy ismét az Eperjesi Kerületi Bíróság elé került. Ez utóbbi pedig most augusztus 23-án végül szintén úgy határozott, hogy a kérdéses ingatlanok esetében Bositsék a jogos tulajdonosok. Ez immáron a második jogerős döntés az ügyben.

Helyrehozni a jogsértést

Keszegh Tünde, a Bositsékat képviselő ügyvéd az Eperjesi Kerületi Bíróság határozata után egy közleményben azt írja, az első- és a másodfokú bíróság a döntéshozatalánál elismerte az ő jogi érvelésüket, miszerint Szlovákia köteles végrehajtani a strasbourgi döntést. „Ezt az adott esetben egyetlen módon tudja megtenni: ha a bíróság visszaállítja a jogsértés (vagyis a főügyészi beavatkozás) előtti jogi állapotot, azaz meghozza ugyanazt a döntést, melyet már egyszer meghozott” – írja az ügyvédnő. A közlemény szerint az Eperjesi Kerületi Bíróság a döntés indoklásában hangsúlyozta, Szlovákia Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény aláírásával és ratifikálásával vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a strasbourgi bíróság végleges ítéletét. Az első- és másodfokú törvényszék is kiemelte, hogy az állam köteles végrehajtani a strasbourgi döntést, mégpedig olyan intézkedés meghozatalával, amellyel eltávolítja a jogsértés negatív következményeit és visszaállítja Bositsék számára a jogsértés előtti állapotot.

Keszegh lapunknak elmondta, a mostani, immáron második másodfokú ítélet megerősítette Bositsék tulajdonjogát, akik ezt nagy örömmel fogadták. Arról is beszélt, kevesen vállalják ugyanis, hogy akár több mint tíz évig pereskednek az állammal egy ilyen ingatlanügyben. „Ugyanakkor az állam megengedheti magának, hogy akár tizenhárom évig pereskedjen, mint ahogy az ebben az esetben is történt. A kis-emberek életében azonban ez nagyon hosszú idő” – mutatott rá. „Egy jogállamban fontos, hogy a jogerős döntés végleges legyen” – emelte ki az ügyvédnő, és hozzátette, a mostani másodfokú döntést csak nagyon rendkívüli esetben lehet felülvizsgálni.

Fiala-Butora János emberi jogi szakértő, aki Bositsék ügyének a strasbourgi bíróságon való képviseletében jogi segítséget nyújtott, lapunknak elmondta, az erdővállalatnak, vagyis az államnak rendes jogorvoslati lehetősége már nincs, ilyen eszközzel nem támadhatja meg a mostani döntést. „De rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel még élhet” – tette hozzá. Az állami vállalat ugyanis a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat azzal, megint vizsgálja felül az alacsonyabb szintű törvényszékek döntését. Erre két hónap áll a rendelkezésükre. „Illetve a Főügyészségnek van még egy évig lehetősége arra, hogy különleges felülvizsgálati kérelmet nyújtson be” – tette hozzá Fiala-Butora azzal, hogy ebben az esetben is a Legfelsőbb Bíróság elé kerül az ügy. Ha az utóbbi testület az állam javára dönt, Bositsék a szlovák Alkotmánybírósághoz fordulhatnak. „Utána pedig a nemzetközi bíróságok következnek, mint például a strasbourgi törvényszék” – magyarázta a jogász. Hozzátette, ha a Legfelsőbb Bíróság Bositsék javára dönt, az állam ebben az ügyben már nem fordulhat nemzetközi bíróságokhoz. „Egy ilyen esetben már megtámadhatatlanul Bositsék tulajdonába kerülnének az ingatlanok” – mondta. A jogász arról is beszélt, ha a nemzetközi törvényszékek elé kerülne az ügy és ott születne a szlovák államot elmarasztaló döntés, annak precedensértéke lenne a többi hasonló esetre is. Az állam ugyanis más magánszemélyek ingatlanjait is a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarja elperelni. Bositsék ügyében megkerestük az Állami Erdőgazdaság sajtóosztályát, hogy megkérdezzük, terveznek-e rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel élni, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Erősködő állam

A Bositsékat képviselő ügyvédnő arról is beszélt, az ügy tárgyát képező 35 hektárnyi észak-szlovákiai, Bártfa környéki területen erdő található, amelynek a piaci értéke nehezen állapítható meg. Ezzel kapcsolatban Keszegh arra is rámutatott, Bositsék földjeiről ún. vázrajzot készíttetett az állami erdővállalat. Ezt az egyébként nem olcsó lépést pedig jellemzően akkor teszik meg, ha valamilyen ingatlanfejlesztés készül. 

Az ügyvédnő azt is elmondta, egy másik hasonló esetben is képviseli a tulajdonos magánszemélyeket a bíróságon. Ebben az esetben Rozsnyó környékén lévő erdőkről van szó, amelyek megszerzésére tavaly indított pert az Állami Erdőgazdaság. „Az állami erdőgazdálkodási vállalat nagyon keményen harcol ebben az esetben is” – jelentette ki Keszegh azzal, hogy ez az ügy 104 hektárnyi erdő tulajdonjogáról szól.

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Čislák büntetné a nővéreket

A nővérek szerint a béremelés sem menti meg az egészségügyet

bevásárlás

Kevesebbet ér a pénzünk, így kevesebbet vásárlunk – visszaesett a kiskereskedelmi forgalom

tasr

Első előrejelzés: a tél korábban érkezik Európába, és keményebb lesz…

Aljakszandr Lukasenka

Rendeletben tiltotta meg az áremelést Lukasenka elnök Fehéroroszországban

Gúta

Díjazták a kivételeset alkotó gútaiakat

napfogyatkozás

Napfogyatkozás lesz októberben, Szlovákiából is láthatjuk majd!

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.