A Beneš-dekrétumokról vitáztak az Aranyfüstben

Budapest. A Beneš-dekrétumok mai hatásáról, a Magyar Koalíció Pártjának a kérdéssel kapcsolatos álláspontjáról vitatkoztak a Magyar Televízió kettes csatornájának Aranyfüst című műsorában jogászok és politikusok.

A Belgiumban székelő Közép-Európai Emberi Jogi Bizottság tagjai több olyan esetről tudnak, amikor a szlovákiai hatóságok a Beneš-dekrétumokra hivatkozva nem adták vissza egykori tulajdonukat a szlovákiai magyaroknak. Ha Szlovákiában valaki magyar, nem kaphatja vissza elkobzott vagyonát és ennek érdekében az okirat-hamisítástól sem riadnak vissza – jelentette ki B. Nagy János, a bizottság tagja, aki azonban egyetlen konkrét üggyel sem támasztotta alá állításait. Véleménye szerint Szlovákiában az 1991-ben elfogadott kárpótlási földtörvényt is megszegik annak érdekében, hogy a magyaroknak ne kelljen visszaadni az elkobzott vagyont. Hegyi Gyula, a magyar Országgyűlés MSZP-s képviselője szerint ilyen esetekben a szlovákiai magyaroknak egyszerűen bírósághoz kell fordulniuk. Ha pedig a szlovákiai bíróságok nem hoznak az egykori tulajdonosok javára szóló határozatot, még mindig van esély jogorvoslatra a nemzetközi bíróságoknál.

A Közép-Európai Emberi Jogi Bizottság nevében B. Nagy János a tévévitában többször és többféleképpen is feltette a kérdést Duka Zólyomi Árpádnak, az MKP alelnökének, hogy miért nem követelik határozottan és következetesen a Beneš-dekrétumok nyilvános visszavonását vagy eltörlését A magyar parlamenti képviselő szerint az Magyar Koalíció Párta 1998-ban válaszút előtt állt. Vagy segítenek leváltani Vladimír Mečiar kormányát és a demokratikus szlovák erőkkel való együttműködés érdekében vállalják, hogy nem nyitják meg a Beneš-dekrétumok kérdését, vagy Mečiar hatalmon marad, ami Szlovákia számára a teljes elszigetelődést jelentette volna. Duka Zólyomi Árpád szerint a jelenlegi kormánykoalíció létrejöttének elején az egyes kormánypártok mutattak némi hajlandóságot a második világháború utáni jogfosztottsággal kapcsolatos kérdések rendezésre, ezek a megnyilvánulások azonban rövid életűek voltak. A parlamenti képviselő meggyőződése, hogy a szlovákiai magyarságnak a kérdésben elsősorban erkölcsi jóvátételre lenne szüksége. Egy olyan parlamenti határozatot kellene elfogadni, ami elítélné a jogfosztottság időszakát. Azonban a demokratáknak nevezett szlovákiai parlamenti erők is teljes ellenállást tanúsítanak ebben a kérdésben – jelentette ki Duka Zólyomi Árpád, aki esélyét sem látja annak, hogy sikeres legyen az MKP bármilyen a kérdéssel kapcsolatos kezdeményezése.

Kovács Péter, a Pázmány Péter Tudomány Egyetem tanszékvezető tanára elmondta, az Európa Parlament felkérésére egy neves nemzetközi jogászcsoport megvizsgálta, hogy Csehországban van-e olyan egyértelmű továbbélése a Beneš-dekrétumoknak, ami megakadályozhatná az ország európai uniós csatlakozását. A testület nem talált ilyen jellegű hatásokat, és bár a szlovákiai helyzetet nem vizsgálták, a két ország párhuzamos fejlődése alapján megállapítható, hogy Szlovákiában is hasonló a helyzet – véli Kovács Péter.

Hegyi Gyula magyar parlamenti képviselő meggyőződése, hogy 2004 májusa után ketté kell választani a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos megoldásokat. Mivel Szlovákia és Magyarország is az Unió tagja lesz, a két ország kapcsolatában el kell hagyni a fölösleges bizalmatlanságot, de a valós problémák megoldása érdekében fel lehet számolni a fölösleges óvatoskodást is, így lesz esély az évtizedes görcsök feloldására – mondta a magyarországi honatya, aki szerint ettől jóval nehezebb feladat vár a magyar kormányra, amikor megoldást akar majd találni az Európai Unión kívül rekedő magyar kisebbség problémáira.