A bankok nagyobb adóterheit a lakosság fizetné meg

A bankok további extra megadóztatása kevesebb pénzt hozna az államnak, ráadásul negatív hatással lenne a hitelezésre is, a források elvonása miatt ugyanis a bankok még magasabbra srófolnák a hitelkamatokat – figyelmeztet Daniel Kollár, a Szlovák Bankszövetség (SBA) elnöke. Szerinte a képlet rendkívül egyszerű: ha a bankok nyeresége csökken, kevesebb adót és járulékot fizetnek be az államkasszába, végső soron így az állam és a lakosság sem jár jól.

„Minél kisebb lesz a bankok saját tőkéje, annál kisebbek lesznek a hitelezési lehetőségeik, ami többek között magasabb kamatlábakhoz vezet. Ez hatással lesz a banki ügyfelekre, akik nehezebben és még drágábban jutnak majd hitelhez”

– figyelmeztet Kollár, aki szerint fontos, hogy a bankok stabilitása ne sérüljön, mert egy egészséges bankszektor hosszú távon az ország egyik alappillére lehet, hozzájárulva a gazdasági fellendüléshez.

Nem jó ötlet

A Szlovák Bankszövetség szakemberei felhívták a figyelmet a szakmai szövetség számára készített Ipsos-felmérésre is, amely szerint a megkérdezettek 58 százaléka úgy gondolja, nem kellene növelni a bankok adóját, hogy az emberek szükség esetén könnyen és kedvező feltételekkel juthassanak hitelhez. A válaszadók 42 százaléka egyetért ugyan a bankok magasabb adóztatásával, ez utóbbiak többségének is vannak azonban ezzel kapcsolatban kifogásaik. Csaknem a felük például azt vallja, hogy a magasabb adót csak abban az esetben szabadna kivetni a bankokra, ha ez a lakosságra nem lesz negatív hatással. A nagyobb bankadóval egyetértők alig valamivel több, mint harmada gondolja azt, hogy erre bármi áron sort kellene keríteni.

Átlagos nyereség

A felmérésből az is kiderült, hogy tízből négy válaszadó úgy véli, a bankok azok, amelyek a különböző ágazatokból a legnagyobb nyereséget termelik Szlovákiában. Marcel Laznia, az SBA elemzője szerint azonban a bankszektor nyeresége és jövedelmezősége korántsem rendkívüli és nem is átlagon felüli. Rámutatott, hogy a szlovákiai bankok adózás utáni nyereségnövekedése tavaly 14,1% körül mozgott, míg az összes szlovákiai cég esetében ez 14% volt. Ugyanakkor tavaly egy csehországi bank például egymaga többet keresett, mint 25 szlovákiai pénzintézet együttvéve. Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) közgazdásza hozzátette, hogy a banki kamathozamok emelkedése mögött elsősorban az eurózónás jegybank inflációval folytatott küzdelme áll.

A fő hitelforrás

Hogy a bankok pénzügyi stabilitása mennyire fontos, azt az Ipsos közvélemény-kutató felmérése is alátámasztja, amely szerint a szlovák háztartások elsőként a bankokhoz fordulnak, ha nagyobb összegű kölcsönt kell felvenniük.

„A bankok gyakori igénybevételét megerősíti az a megállapítás, hogy tíz válaszadóból csaknem hat jelenleg is fizet valamilyen banki kölcsönt, vagy korábban már élt ezzel a lehetőséggel. Az emberek több mint fele nem tudja elképzelni hitel nélkül az életét”

– magyarázza a felmérés eredményeit Roman Pudmarčík, az Ipsos ügynökség munkatársa.

A bankok az Ipsos szerint ráadásul az önkormányzatok és a fegyveres erők után a harmadik legmegbízhatóbb szlovákiai intézménynek számítanak. A bizalmi rangsorban megelőzték az állami intézményeket, az egyházat, a kereskedelmi szervezeteket, a nonprofit szektort és a politikusokat is. Amellett, hogy az emberek csaknem 45%-a bízik a bankokban, a megkérdezettek több mint 2/3-a állítja azt, hogy a pénzintézetekben elhelyezett betéteket biztonságosnak tartja.

„Ugyanakkor az is kiderült, hogy ha a bankok veszteségesek lennének vagy nem termelnének elég profitot, 10 ügyfélből 8 nem helyezné bankba a megtakarításait. A felmérésben részt vevők persze csak a bankok instabilitásának fiktív forgatókönyvére reagáltak, mivel a szlovákiai bankszektor egyébként már régóta az egyik legstabilabb Európában. Érdekes azonban látni, hogyan viselkedne a lakosság egy ilyen helyzetben”

– tette hozzá Milena Koreňová, a Szlovák Bankszövetség ügyvezető igazgatója. (mi, TASR)