69 év telt el azóta, hogy nem csak a környezetvédelem veszített

„28 évvel ezelőtt bukott meg a szocializmus, aminek örökségét a természeti környezet még mindig maga előtt görgeti” – jelentette ki Sólymos László környezetvédelmi miniszter.

Az ipar masszív építése, a káros hulladék felelőtlen kezelése és a tájékoztatás hiánya a rossz munkakörülményekről hatalmas terhelést jelentett az élő környezet és a lakosság egészsége számára. A legrosszabb esetek azok, amikor a hivatalos források teljesen elhallgatták a környezetre is súlyos veszélyt jelentő baleseteket. „Erre a legismertebb példa 1986-ban történt. A csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset elhallgatása ugyanúgy ártott az akkori rendszer ellenzőinek és támogatóinak is” – teszi hozzá František Neupauer, a Nemzeti Emlékezet Intézete tudományos kutatási részlegének igazgatója.

Másrészt a szocialista korszak azt is bizonyította, hogy a környezetet teljes mértékben figyelmen kívül hagyó gazdaság sem sikeres automatikusan.

Épp ez az, ami az egyik legerősebb érv a zöld, körforgásos gazdaságra való áttérés mellett. Olyan rendszer szükséges, amikor a gazdasági növekedés nem a természet kárára történik, ellenkezőleg: a természetvédelem és a gazdasági fejlődés kéz a kézben halad.

Azonban a környezeti terhelések jövőbeli kialakulásának elkerülése érdekében kifejtett erőfeszítések sem jelentik azt, hogy a múlt örökségét nem kell kezelni. A környezetvédelmi minisztérium jelenleg is dolgozik több tucat környezeti terhelés felszámolásán, amelyek még a szocializmus építésének időszakában, vagy röviddel 1989 után keletkeztek. A legsürgősebb esetek közé tartozik a Juraj Dimitrov Vegyi Művek régi hulladéklerakata Pozsony Vereknye városrészében, a Calex volt telephelye Aranyosmaróton, az ipari hulladék lerakata Alsókubinyban (Dolný Kubín - Široká), a zagytározó Jászómindszent (Poproč) községben - Petrova dolina, de a szovjet hadsereg laktanyái Szliácson (Sliač) és a sokfelé megtalálható vasúti depók.

A tavalyi év végén a környezetvédelmi tárca vállalta a felelősséget további ipari hulladéklerakatok felszámolásáért, például Pozsony – Főrév (Ružinov) városrészben – Fekete erdő (Čierny les) területen, Miavában (Myjava) – a Holičov vrch galvanikusiszap-tározók, és Komárom Harcsás városrésze. Felszámoljuk a gudrontavakat Garampéteri (Predajná) községben, a Felső-Garammentén.

Jelenleg a Környezeti Terhelések Információs Rendszere 2023 területet tart nyilván, ezekből csaknem háromszáz terület már megerősítést nyert. A felszámolásukra 2021-ig több mint 210 millió euró szükséges. Szlovákia erre a célra 180 millió eurót meríthet uniós forrásokból.

Alapinformációk néhány, még a szocializmus idején keletkezett környezeti terhelésről, amelyekért vállalta a felelősséget a környezetvédelmi minisztérium

Juraj Dimitrov Vegyi Művek régi hulladéklerakata Pozsony Vereknye városrészében

Az egykori hulladéklerakóban mintegy 120 ezer köbméter hulladék van, amelyet a vegyiművekből szállítottak ide a 60-as és a 80-as évek között a múlt században. Közvetlenül a lerakaton, a felszín alatt magas koncentrációban találhatók rovarirtók, gyomirtók, növényvédőszerek, benzén és arzén. Szennyeződött a talajvíz is Vereknyén, ezért 2002 óta érvényes a kúti víz használatának tilalma a városrészben.

Pozsony – Főrév (Ružinov), Fekete erdő

Egy régi iparihulladék-lerakatról van szó. Környezeti terheléssé feltehetően 1970 és 1986 között vált. A terhelést nagyon sokféle és veszélyes hulladék okozza (szemétégetőből származó salak), amely mintegy 425 ezer köbméter kőzettel keveredik. Nagy a kockázata a talajvíz szennyeződésének, ennek következtében fennáll a szennyezés terjedésének a veszélye a talajvizekkel.

Komárom - Harcsás

A környezeti terhelés keletkezésének feltételezett időpontja 1986 és 1995 közé tehető. A háztartási hulladék mellett ezen a területen helyezték el az iparvállalatokban, az egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban keletkezett hulladékot, valamint mezőgazdasági hulladékot is.