Terrorhullám Isztambulban

Megcsonkított holttestek hevertek a támadás helyszíne, a HSBC bank isztambuli központja előttReuters-felvételIsztambul/London. Huszonhat ember – köztük a brit főkonzul – vesztette életét tegnap az isztambuli brit célpontok ellen végrehajtott robbantások következtében, a sebesültek száma pedig meghaladja a 450-et. Öt nappal korábban az Isztambul két zsinagógája közelében elkövetett pokolgépes merénylet 24 ember életét oltotta ki, akkor háromszázan sérültek meg.

A pokolgépes merényletek célja a HSBC brit bank két épülete, valamint a brit konzulátus volt. Török források szerint Roger Short főkonzul nem sokkal a robbantás előtt lépett be a misszió épületébe, amelynek utcai frontja romba dőlt. Az isztambuli kormányzó szerint a 26 halálos áldozat közül 14-en a brit konzulátuson és annak környékén vesztették életüket. A HSBC bank isztambuli központja szintén súlyosan megrongálódott, a bank több alkalmazottja meghalt. A HSBC egy napra bezárta minden törökországi fiókját. További merényletektől tartva több nemzetközi bank is megkezdte munkatársai evakuálását. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője Londonban közölte: az USA felfüggesztette az ügyfélfogadást isztambuli konzulátusán. Az amerikai állampolgároknak azt tanácsolta, hogy kerüljék el az épületet.

Cemil Cicek török igazságügyi miniszter közölte, hogy öngyilkos merénylők autóba rejtett pokolgépekkel idézték elő a két robbanást. Cicek hasonlóságot lát a két isztambuli zsinagóga elleni múlt szombati merényletekben alkalmazott módszerek és a mostaniak között. Abdulkadir Aksu török belügyminiszter is utalt az elkövetési módszerek hasonlóságára. Egy névtelen telefonáló az Anadolu Ajansi török hírügynökséggel azt közölte, hogy a merényleteket az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA-C) nevű török csoport követte el.

Recep Tayyip Erdogan kormányfő tegnap esti sajtóértekezletén azt mondta, a merényletek azért következhettek be, mert a török titkosszolgálatok munkájában is lehettek „fogyatékosságok”. Nyugalomra intette az ország lakosságát, s az elkövetők elleni kemény megtorlásokat helyezett kilátásba. És bár az al-Kaidát nem zárta ki, megfogalmazása szerint még korai lenne a felelősök megnevezése.

A tegnapi merénylet nyomán Prágában és több más ország fővárosában is kérték a brit külképviseletek és más érdekeltségek védelmének megerősítését.

Az Európai Unió, az Európa Tanács, a NATO és külföldi állami vezetők a leghatározottabban elítélték a terrorcselekményeket. Az Európai Bizottság elszörnyedéssel fogadta az újabb merényletek hírét. A bizottság elnökének szóvivője közölte: Romano Prodi üzenetet intéz Recep Tayyip Erdogan török kormányfőhöz, s ebben a bizottság teljes szolidaritásáról biztosítja a török kormányt és népet. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke részvétét nyilvánította Isztambul lakosságának. Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára úgy vélekedett, hogy a véres merényletek célja egész Európa destabilizálása. Gerhard Schröder német kancellár, Jacques Chirac francia elnök levélben fejezte ki együttérzését Ahmet Necdet Sezer török elnöknek és Tony Blair brit kormányfőnek. A Vatikán is elítélte a merényleteket. Vlagyimir Putyin orosz elnök még a robbantások előtt szélesebb nemzetközi együttműködést szorgalmazott a terrorizmus elleni harcban.

A sorozatos törökországi terrorakciók a NATO-t is kezdik egyre nehezebb helyzetbe hozni: a szervezet következő csúcstalálkozóját ugyanis éppen Isztambulban tartanák 2004 júniusában. Ezen a csúcson történne meg a hét új tagország – köztük Szlovákia – hivatalos felvétele a szövetségbe. Ha a terrorakciók folytatódnak, akkor megfigyelők szerint kétséges, maradhat-e a színhely a török nagyváros. A jövő évi NATO-rendezvény lesz az első ilyen csúcsértekezlet Törökországban 1957 óta, s az ankarai vezetésnek szívügye a tanácskozás megtartása. (MTI, TASR)