Szavazók a világ végén

Zselíz. Hatalmas szatyrokat, krumpliszsákokat, sivalkodó gyerekeiket cipelő emberek várják a fél tizenkettes garamsallói járatot. Most kaptak szociális segélyt. Fáradt, gyűrött, elhasznált arcok. Agyonmosott dzsekik, vietnami cipők, nyűtt pulóverek, itt-ott egy szociszabású teszilöltöny. Az egyik fiatal kezében vadiúj mobiltelefon, büszkén mutogatja. Túlnyomó részt romák. A buszon zsúfoltság, nem is csoda, mert ahová utazunk, délután már nemigen juthatnánk el, hétvégén pedig sehogy. Ez a 419 lakosú kis falu Zselíztől alig több mint 10 km-re található, ám a buszból kiszállva világvége-hangulatom támad. A falu egyetlen boltja délben zár, odabenn hosszú sor, a romák hétvégére vásárolnak: csirkeaprólék, konzerv, kenyér. És sör, sok sör. A községházán barátságosan fogadnak, a konyhában kávézunk. Garamsallón 300 választásra jogosult polgár van. Nagy részük idős ember, a munkanélküliség óriási, a szociális helyzet katasztrofális. A falu most szinte kihalt, aki munkaképes, a hegyen szüretel. Régi, egykor gyönyörű parasztportákat látok, tornácok, ablakok szétverve, elrohadt kerítések. Valahol kazettás magnó szól, Lagzi Lajcsi próbál lelket vinni ebbe a senkiföldje-hangulatba. Két óra előtt tíz perccel a Karácsonyi házaspár már a községháza előtt toporog. Ők az elsők. Mindketten nyugdíjasok, azért siettek szavazni, mert a néni Lévára utazik a gyerekeihez. Hajlott hátú fejkendős nénike tipeg be, 87 éves kora ellenére szinte fiatalosan. Ugyan Zselízen lakik, de négyévente rendszeresen a szülőfalujában szavaz, súgja a községháza titkárnője. A falu legöregebb lakójához, a 90 éves Pereszlényi Vilmos bácsihoz ellátogatnak a mozgóurnával, miként a többi időshöz is. A 20 éves Kotasz Norbi a szüleivel érkezik, először vesz részt választáson. Azt mondja, arra a pártra szavazott, amelyik nem ígért butaságokat, és erkölcsileg fedhetetlenek a tagjai. – Nehéz dolguk lesz a következő négy évben, de bízom bennük. Viszont elvárom, hogy ezzel a vidékkel is törődjenek többet, csökkentsék a munkanélküliséget, a romák jogaival is foglalkozzanak, legalább munkalehetőséget teremtsenek számukra. Egyébként a Selye János Közgazdasági Egyetem komáromi karán tanulok – mondja. Délután háromtól négyig szinte senki sem jön. A romák a bolt előtt söröznek, egykedvűen bámulnak maguk elé. – Nem megyünk szavazni. Senkiben sem bízunk, s nekünk ettől nem lesz jobb – mondja egy aszott cigányasszony.

A választási bizottság egyik tagja este tíz után még 10 kilométert biciklizett haza, Garamsallóról ugyanis másképp nem tudna hazajutni.