Sólyom László a semmibe vezető utakról

Csáky Pál, Sólyom Erzsébet, Sólyom László és Bukovský János a deáki megemlékezésenPavol Funtál felvétele „Legalább olyan fontos ez az itteni mai ünnepség, mint a holnapi székesfehérvári, ahol a nemzeti ünnepünk alkalmából mondok majd beszédet” – jelentette ki Sólyom László. A Magyar Köztársaság elnöke elmondta, feltett szándéka, hogy minél többször ellátogasson a határon túli magyarlakta településekre, és találkozzon az ott élő magyarokkal, mert mint mondta: „van mit helyrehoznunk”.

A jeles vendéget és feleségét Bukovský János polgármester, Csáky Pál, az MKP elnöke és Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet fogadta, a környékbeli polgármesterek jelenlétében. A helyi műemlék templomban Csutora István helyi plébános köszöntötte a magyar államfőt, majd Orosch János, a Pozsony-nagyszombati Főegyházmegye segédpüspöke celebrált szentmisét. Az istentiszteletet követően az államfő megtekintette a Szent István-kápolnát, a deáki műemlék templom legősibb részét. A kápolna azon kevés épen maradt épületek egyike, amelyeket Szent István király építtetett.

Sólyom László ezután a Szent István emlékműnél mondott beszédében megjegyezte, éppen az ilyen templomok segítettek ezer esztendőn keresztül megtartani a magyarságot. Arra is emlékeztetett az államfő, hogy Szent István intelmei, amelyekben az országában élő idegen nemzeteket is egyenrangúnak tekintette, ma is érvényesek. „A mai Európában is helye van a pozitív diszkriminációnak, hogy a nemzeti kisebbségeknek az alapiskolától az egyetemig biztosítva legyen az anyanyelvű oktatás lehetősége, és hogy a kulturális szférájukat saját maguk igazgathassák.” Megjegyezte, hogy a schengeni határok kibővítése olyan lehetőségeket ad, amelyeket nem szabad elszalasztani. „Meg kell újítani azokat az utakat, amelyek ma a semmibe vezetnek, amelyeknek az államhatárokon vége szakad - figyelmeztetett Sólyom László, majd feltette a kérdést: „Miért nincsenek hidak? Miért van a Dunán csak három híd, és miért nincsenek hidak az Ipolyon? És miért van az, hogy a 700 kilométeres szlovák-magyar államhatár határvidéke a legelmaradottabb régiókhoz tartozik.”

„Én örülök annak, ha Gašparovič elnök úr megjelenik egy szlovákok lakta magyarországi faluban, Meszics horvát államfő évente meglátogatja a magyarországi horvátokat, én is gyakrabban szeretnék majd ellátogatni a felvidéki magyarok közé.” Megígérte, hogy államfői minőségében igyekszik az európai államfőket felvilágosítani a magyarok helyzetéről, arról, hogy egy államban a nemzeti kisebbség nem veszélyt jelent az államra, hanem gazdagítja azt. Emellett viszont szükséges, hogy megkapják azokat a jogaikat, amelyeket a nemzetközi egyezmények biztosítanak, és hogy nem a belügyekbe való beavatkozás az, ha az anyaország segítséget nyújt a határon túl élőknek.

A magyar államfő után Csáky Pál mondott beszédet, egyebek mellett megjegyezve, hogy az államhatárok nem azonosak a nemzet határaival. Ismertette egy az MKP által készíttetett reprezentatív felmérés eredményeit, amely szerint a szlovákiai magyarok a saját identitásuk szempontjából a legfontosabbnak a saját településüket tartják, a második helyen van a régió, a harmadik helyen holtversenyben az összmagyarság és az európaiság végzett, utána messze lemaradva következett csak az államhoz való tartozás. Csáky rámutatott: aki magyarként ezután is szlovák iskolába íratja majd a gyerekét, az nagyon bezárkózott gondolkodású. Az MKP elnöke figyelmeztetett, a szembenállás és a torzsalkodás nem vezet sehova, csak gyengíti a nemzetet, s ez az üzenet egyaránt szólhat a Dunától délre és a szlovákiai magyarságnak is.