Slota szerint Magyarországnak kell kárpótolnia

Pozsony. Morális kötelességünk vitát kezdeményezni a Beneš-dekrétumokról, mondta tegnap Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Hangsúlyozza, a kárpótlást célzó törvénytervezet, melyet szeptemberben a parlament elé terjesztenének, nem csupán Csáky Pál kezdeményezése, hanem az egész párté. „Ezt akarja a tagság, ezt akarják választóink és szimpatizánsaink.” Emlékeztetett, a kérdés megoldását már abban az időben is kezdeményezték, mikor még kormányon voltak. „Nincs ebben semmi új. Csak azt tesszük, amit az elmúlt években is, amikor az MKP még kormánytényező volt” – fejtegette a frakcióvezető. Rámutatott arra is, hogy a párt jelenlegi elnöke, akkoriban kormányfő-helyettes hasonló kárpótlásra tett javaslatot, mint amilyenben a német és a zsidó meghurcoltak részesültek. Mindez egy alap létrehozását jelentené, melynek felhasználásáról maga az adott kisebbség döntene.

Bárdos hangsúlyozta, mielőtt végleges formájában a törvényhozás elé tárnák a kárpótlás tervét, az MKP tárgyalni fog róla. Előzetesen tájékoztatják az ellenzéki SDKÚ és a KDH képviselőit, és az SNS kivételével a kormánypártokkal is hajlandóak tárgyalni, ha lesz hajlandóság a részükről. Bárdos elmondta, tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi politikai helyzetben nincs túl nagy esélye a javaslatuknak, de „ez nem jelenti azt, hogy hallgatni kell a kérdéskörről”. Hangsúlyozta, céljukat törvényes eszközökkel szeretnék elérni, a parlamentben, legitim módszerekkel.

Ján Slota SNS elnök szerint az MKP követelése ellentmond a nemzetközi jognak, semmi egyéb, mint provokáció, része az új pártvezetés azon törekvésének, melynek végcélja a dél-szlovákiai autonómia kialakítása. „Veszélyes játék a tűzzel a II. világháború utáni rendezés megkérdőjelezése” – mondta. Slota szerint a meghurcolt magyarokat Magyarországnak kellene kárpótolnia, nem Szlovákiának. Szerinte a kárpótlás terhét a magyar állam magára vállalta a Csehszlovákiával 1948-ban kötött államközi szerződésében.

Simon Attila történész szerint Slota kijelentése nem állja meg a helyét. A Csehszlovákia és Magyarország közt aláírt 1948-as csorba-tói egyezmény alapján Csehszlovákia elengedte Magyarországnak a háborús jóvátétel még esedékes részét, Magyarország pedig cserében lemondott arról, hogy visszakövetelje az áttelepítettek hátrahagyott vagyonát, vagy annak megfelelő kárpótlást kérjen.

A nemzetiek vezére a tegnap azt is kijelentette, az SNS kész követelni azoknak a szlovákoknak a kárpótlását, akiket az 1938-as magyar bevonuláskor szerinte súlyos atrocitások értek a Horthy-hadsereg részéről. (-cz-e, s, t)