Parlamenti igen az egyetemre

Az ülésen jelen levő 132 parlamenti képviselő közül 77 igennel, 49 nemmel voksolt, hatan pedig tartózkodtak a szavazástól. A kormánykoalíció pártjainak képviselői – Ján Drgonec, Vlastimil Ondrejka (ANO) és Eva Rusnáková (SDKÚ) távollétében – egyöntetűen a magyar egyetem létrehozása mellett döntöttek. Az ellenzék padsoraiból csak a Független Képviselők Klubjának két tagja, Miroslav Abelovský és Ivan Kiňo szavazott igennel a javaslatra. A honatyák elutasították a Smer képviselőjének, Dušan Čaplovičnak az indítványát, hogy a Hans Selye névet használják. Képviselőtársai nem fogadták el további javaslatát sem, melyben szorgalmazta, hogy a képzés nyelvének felsorolásában a szlovák nyelv szerepeljen az első helyen, és csak másodsorban következzék a magyar. Martin Fronc oktatási miniszter szerint a magyar egyetem létrehozásáról szóló jogszabály elfogadásával a kormányprogram újabb pontja teljesült. Albert Sándor, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője elmondta: „Következő lépésként az oktatási tárca vezetője kijelöl egy személyt, aki az egyetem január elsejei megalapításától számítva hat hónapon belül megalakítandó egyetemi tanács felállításáig és a rektor kinevezéséig ideiglenes vezetőként áll majd a felsőoktatási intézmény élén.” Az MKP-s honatya elárulta: 2004 szeptemberéig újra az Akkreditációs Bizottság elé terjesztik véleményezésre a pedagógiai és a közgazdaság-tudományi kar anyagát. Mint ismeretes, a testület legutóbbi ülésén csak a református teológiai fakultás akkreditációs dokumentumát hagyta jóvá.

Szigeti László, az oktatási tárca államtitkára a parlament döntése kapcsán örömének adott hangot. Lapunknak elmondta: „Végre beteljesülhet a mintegy félmilliós felvidéki magyar közösség több évtizedes, önálló, magyar nyelvű felsőoktatási intézményről szőtt álma. Szlovákia ezzel sokat tett az európai uniós csatlakozásunk érdekében is. Most már nem marad más hátra, mint a kemény munka, a szükséges szervezési munkák elvégzése, hogy az egyetem majdani hallgatói valóban méltó körülmények közt kezdhessék meg tanulmányaikat.” Az államtitkár a képzést garantálni hivatott személyek közül csak Albert Sándort és Karasszon Istvánt nevezte meg, a többiek nevét egyelőre nem hozza nyilvánosságra.

A komáromi egyetemen alapvetően magyar, kisebb mértékben szlovák és egyéb nyelvű képzés folyik majd; három karán: a pedagógiai, a közgazdasági és református teológiai fakultáson 2004 szeptemberében mintegy 300 hallgató kezdi meg három-, illetve ötéves tanulmányait. Két év múlva már hozzávetőleg 600 diák látogatná az egyetemet, 2006-ra pedig mintegy 900-ra növelnék a hallgatók számát. A közgazdasági karon a következő tanulmányi szakokra hirdetnének felvételt: kereskedelem és marketing, közgazdaságtan és vállalati menedzsment, alkalmazott közgazdaságtan és menedzsment, valamint pénzügyi menedzsment. A református teológiai karon lelkészeket és hitoktatókat képeznének, a pedagógiai fakultáson pedig alsó, illetve felső tagozatos tanítókat a magyar tannyelvű alapiskolák számára. A Selye János Egyetemnek a – korábban a nálunk állomásozó szovjet katonák kaszárnyájaként működő – komáromi erődrendszer ad majd otthont. Az alapítás költségei elérik a 100 millió koronát.

Ľudmila Mušková szerint fölösleges és alkotmányellenes a magyar egyetem, ezért az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul. A HZDS-képviselő nehezményezi, hogy a komáromi egyetemen csak az tanulhat, aki bírja a magyar nyelvet, hiszen a tantárgyak jelentős részét magyarul fogják oktatni. Mušková úgy véli, ezzel diszkriminálják azokat, akik nem beszélik ezt a kisebbségi nyelvet, miközben az alkotmány értelmében minden állampolgárnak joga van bármelyik, állami pénzből finanszírozott felsőoktatási intézményben képeznie magát. Alkotmányjogi szakértők megkérdőjelezik e kifogás megalapozottságát, hiszen az egyetem oktatási nyelve nemcsak a magyar lesz, hanem a szlovák és más idegen nyelv is. Vannak ugyanis olyan közép-európai egyetemek, melynek az oktatási nyelve elsősorban az angol, mégsem emlegetnek diszkriminációt azok, akik nem beszélnek angolul. Jogászok szerint szó sincs diszkriminációról. Martin Fronc sem tartja alkotmányellenesnek a jogszabályt. Ha az lenne, az az egész kisebbségi oktatást megkérdőjelezné Szlovákiában. Alkotmányunk kimondja: mindenkinek joga van az anyanyelvén képeznie magát. A magyar egyetemről a 3. oldalon is olvashatnak. (ervé, sz-a)

MEGKÉRDEZTÜK

Mészáros Lajos alkotmánybírót

Ön szerint sikerrel járhat a magyar egyetemmel kapcsolatos ellenzéki beadvány?

A konkrét beadványról természetesen még nem értesültem, de még ha lennének információim is, akkor sem beszélhetnék róla. Általánosságban azonban leszögezhetem: aki az Alkotmánybírósághoz fordul, annak több oka lehet. Lehet procedurális hibákra hivatkozni, megtámadhatják az elfogadás módját, vagy kifogásolhatják a törvény tartalmát. Az ellenzéknek az eszköze az Alkotmánybíróság, mert ha a parlamentben többséggel rendelkezne, akkor ott próbálná módosítani az egyes jogszabályokat. A világ legtermészetesebb dolga, vagy legalábbis kézenfekvő, hogy az ellenzék kihasználja az összes lehetséges eszközt – köztük az alkotmánybírósági beadványt – céljainak megvalósítása érdekében. Az már más lapra tartozik, mit fog tartalmazni a beadvány, milyen jogsértést feltételeznek.