Megmenthették volna az űrhajósokat?

Amerika, India és Izrael is gyászolja a Columbia űrsikló legénységét. Kalkuttában az indiai származású Kalpana Chawla emlékére gyújtottak gyertyátReuters-felvételCape Canaveral. Bár még nem bizonyított, valószínű, hogy a szombaton felrobbant Columbia űrrepülőgép sorsa már az indításkor megpecsételődött. A repülésirányítók a start után két nappal már tisztában voltak azzal, hogy az űrsikló baloldali szárnyával a fő üzemanyagtartályáról levált habtömítés ütközött, és emiatt megrongálódhatott néhány hőálló csempe. Ezt a sérülést a mérnökök végül is nem minősítették kockázati tényezőnek, mert már korábban is előfordult ilyesmi.

Egy német űrhajós, aki pár éve repült a Columbiával, azt mondta, a kozmonautákat ki kellett volna küldeni űrsétára, hogy kijavítsák a szárnyon keletkezett hibát. Az AP azt rója fel, a kár mértékét nem vizsgálták földi telepítésű, nagy felbontású teleszkópokkal, és nem utasították a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységét sem arra, hogy amikor a két űreszköz „látótávolságba” kerül egymáshoz, kameráikat a Columbia bal szárnyára szegezzék. És mit lehetett volna tenni? Az egyik lehetséges változat az lett volna, hogy maguk a Columbia űrhajósai javítják ki a hibát. Csakhogy erre sem tartalék hőálló csempéjük, sem megfelelő szerszámaik nem voltak. A kikötés a Nemzetközi Űrállomáson sem jöhetett szóba, hiszen a Föld körül keringő bázis magasabb pályán keringett, mint a Columbia, amelynek nem volt anynyi üzemanyaga, hogy a mintegy 100 kilométerrel magasabb pályára tornássza fel magát. Az egyik legnagyobb eséllyel kecsegtető megoldás az lehetett volna, hogy másik űrsiklót küldenek a bajba jutottak kimentésére. Erre az Atlantis lett volna a legalkalmasabb, mert már javában zajlott a felkészítése a márciusra tervezett startjára.

Közleményben pontosította tegnap a NASA egyik igazgatójának bejelentését, hangsúlyozva: nem nyert megerősítést, hogy a Columbia valamennyi űrhajósától találtak földi maradványokat a roncsok keresése során. Ron Dittemore, a NASA űrsikló-programért felelős vezetője pedig elismerte: a Columbia katasztrófáját valószínűleg a baloldali szárny egy részén keletkezett túlhevülés okozta. De nyomatékosan leszögezte: erre egyelőre csak az előzetes vizsgálatok alapján következtetnek. Rendkívül aprólékos munka vár a szakemberekre, akik centiméterről centiméterre átvizsgálják az űrsiklóból megmaradt darabokat. A vizsgálat jelenlegi állása szerint a túlhevülés mellett egy szokatlanul heves légörvénybe is ütközhetett a Columbia a leszállás előtt 16 perccel, és ezek a tényezők együtt vezettek el oda, hogy az oldalára billent.

A kereső alakulatok megfeszített munkával folytatták tegnap is a roncsdarabok felkutatását. Egyesek már árulják az interneten a maradványokat, ami a hatóságok szerint büntetendő cselekmény.

George Bush amerikai elnök ma részt vesz a hét űrhajós gyászszertartásán a houstoni Johnson űrközpontban.

Késleltetheti az iraki háborút

Moszkva. A Columbia pusztulása hatással lehet az Irak elleni amerikai harci cselekmények megkezdésének időpontjára is – vélekedett tegnap egy orosz katonai szakértő. Az űrsikló repülési adatainak elemzése alapján nem tartja kizártnak, hogy a Columbia feladatai között Irak megfigyelése is szerepelt. A légkör dinamikájával, a lehetséges harci célpontokkal, a hátországi infrastruktúrával kapcsolatos, a világűrben begyűjtött adatok egy részét már munka közben eljuttathatták a Földre az űrhajósok, más részük azonban, amelyeket a leszállás utáni dekódolásra és feldolgozásra szántak, végérvényesen elveszett. (m)