Hátrányban a kis kórházak

Az új egészségügyi törvények megszüntették a kórházak korábbi kategorizációját, már csak általános és szakellátást nyújtó intézményeket ismernek. Tavaly még három kategória létezett, ami meglátszott a műtétek, kezelések árán is, melyet az egészségbiztosítók fizetnek a kórházaknak. A valamikori harmadik, legmagasabb kategóriába tartozó kórházak még mindig több pénzt kapnak a betegek kórházi kezeléséért. Az Általános Egészségbiztosító szerint az általuk fizetett árak különböznek az egyes szakosztályok és a kórházak szerint is. „A kórházi kezelésért fizetett összeg függ attól, hogy milyen osztályon kezelték az illetőt, valamint attól, hogy az adott osztályon milyen kezelések elvégzését tudják biztosítani, az azonos ár nem lenne igazságos” – tájékoztatta lapunkat Zuzana Rýchlíková, a VšZP képviselője. Kráľ szerint azonban az azonos kezelést nyújtó kórházi osztályok esetében is különbséget tesz a biztosító a kórházak között, ami komoly gondot okoz a kisebb kórházaknak. „A kezelések ára meghatározza, hogy hány orvost, nővért tudunk alkalmazni, mekkora lehet a fizetésük, és egyben befolyásolja azt is, hogy milyen körülményeket tudunk biztosítani a betegeknek” – mondta Kráľ Katalin. A kórház bevételét az is meghatározza, hogy hány kezelést rendel meg náluk a biztosító. Ha túllépik a szerződésben meghatározott mennyiséget, akkor azt saját költségre teszik, vagyis a „terv” túlteljesítését a biztosító nem fizeti. Maradt a kezelések ára a királyhelmeci kórházban is. „Egyelőre csak az Általános Egészségbiztosítóval írtunk alá szerződést, a többivel még folynak a tárgyalások – mondta lapunknak Kövér Péter, a kórház igazgatója. – Mivel azonban a VšZP csökkentette a havonta elvégezhető kezelések számát, ezért csökken a kórház havi bevétele is.”

A havi korlátozás csak a sürgős esetekre nem vonatkozik, ám azt, hogy mi számít annak, a biztosítónak kell jóváhagynia.

Példa erre a rákos betegek sugárkezelése, mely az orvosok szerint sürgős, vagyis halaszthatatlan kezelésnek számít. „A biztosító azonban megszabja, hogy hány sugárkezelést végezhetünk az adott hónapban – vagyis halaszthatónak tartja azt –, így egyes betegeknek várniuk kell” – állítja Kráľ Katalin. Az Általános Egészségbiztosító a sugárkezelésre vonatkozó kérdésünkre csak azt válaszolta, hogy „információink pontatlanok”. Hogy miben pontatlanok arra Zuzana Rýchlíková nem tért ki. Januártól nyilvános várólistákat hozhatnak létre az egészségbiztosítók, a betegeknek tehát nem a kórházon, hanem a biztosítójukon kell számon kérniük, mikor kerülnek sorra. (lpj)

Elvándorló orvosok

A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) szerint évente több száz orvos távozik a szlovák egészségügyből, idén 37-en kérték, hogy a kamara állítsa ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. „A legtöbben a magasabb bér miatt távoznak, az orvosok bére négy éve változatlan – állítja Milan Dragula, a SLK elnöke. – Fennáll a veszélye, hogy nem megfelelő végzettségű ukrán orvosok helyettesítik majd őket.” (l-p-j)