Az MKP szeretné, ha az unió alkotmánya említést tenne a kisebbségi jogokról

Pozsony. Utalhatna a kisebbségi jogokra az uniós alkotmányos szerződés, jelentette ki Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártja elnökhelyettese, aki szerint hiba, hogy a dokumentumtervezet a kisebbségek jogállásával egyáltalán nem foglalkozik. Bízik benne, az ír elnökség alatt legalább egy mondatot sikerül az alkotmányjavaslatba csempészni, mellyel jelzik e kérdés fontosságát. Ha ez nem sikerül, az MKP nem fogja külön szorgalmazni a kollektív jogokat. Ugyanakkor a párt számára felfoghatatlan, hogy több ország – köztük Szlovákia – miért utasítja el azt a magyarországi javaslatot, mely szerint a kisebbségek kollektív jogait bele kell foglalni az alkotmányba. Az Európai Unióban több tízmillió ember él kisebbségben, és előbb-utóbb rendezni kell jogállásukat. „A nemzeti kisebbségeket megillető összes jog csak csoportosan alkalmazható” – mutatott rá Duka Zólyomi. Hozzátette: jelenleg az EU-ban lényegében egyetlen dokumentum sem foglalkozik a kisebbségek védelmével, viszont Európában már léteznek ezzel kapcsolatos, több ország által elismert egyezmények. A honatya szerint jó lenne, ha az EU ezeket beemelné a jogrendjébe; ilyen a kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény vagy a nyelvi charta, melyet a 45 államot tömörítő Európa Tanács hagyott jóvá.

Az MKP egyetért azzal, hogy az európai alkotmány preambuluma utaljon a keresztény értékrendre, Duka Zólyomi szerint ez a magyarok számára különösen fontos. A képviselő azonban túlzásnak tartja Isten említését, ez nem való jogi dokumentumokba. A magyar párt egyetért Pavol Hrušovský (KDH) házelnök alkotmánytörvény-tervezetével és azzal a megállapításával, hogy a miniszterek a végrehajtó hatalom képviselőiként mennek Brüsszelbe, haza viszont már törvényhozókként térnek, mert lényegében ott hagyják jóvá az úgynevezett európai törvényeket. Ezt az ellentmondást Duka Zólyomi szerint is fel kell oldani. „A parlamentnek ellenőriznie kell az országban hatályos normák elfogadását, ezért fontos, kormánytagjaink milyen mandátummal utaznak Brüsszelbe. Ezt a mandátumot az európai ügyvitellel foglalkozó parlamenti bizottság határozhatná meg” – fejtette ki a politikus. (sza)