Új tanév, új kihívások

Az ókori görögök szerint nem lehet kedvező a széljárás annak a hajósnak, aki nem tudja, hova tart. Hasonlóképpen nincs mire építkeznie annak sem, aki nem tudja, mit, miért és hogyan szeretne megvalósítani. Az első feladat ezért az időgazdálkodás. Meg kell határoznod a céljaidat is, és meg kell tervezned a feladatokat. Engedd szabadon néhány percre a fantáziádat, és próbáld meg elképzelni, mi is a célállomásod, hova szeretnél megérkezni, és gondold végig, hogy miért vágysz oda!

Képzeld el a célállomást!

Ha a továbbtanulást tartod a legfontosabb célnak, akkor próbáld meg elképzelni, milyen pozitívumokkal jár számodra az, ha egy felsőoktatási intézmény hallgatójává válsz. Itt érdemes távolabbi előnyöket is mérlegelni, például belegondolni abba, milyen lesz az életed tíz év múlva, ha most sikerül a felvételi. Próbáld meg elképzelni tehát a célállomásodat, méghozzá képszerűen és színesen, érezve, átélve a szituációt. Mi vár rád ebben a helyzetben! Mi az oka annak, hogy ezt a célt szeretnéd megvalósítani? Van-e valami, ami a terveid ellen hat? Tisztázd magadban ezeket a kérdéseket! Akkor leszel igazán hatékony a tervezésben, a tanulásban és saját időd beosztásában is, ha olyan célokért harcolsz, amelyeket saját magad tűztél ki magad elé, és teljes szívvel a megvalósításukért dolgozol.

Nyilvánvaló, hogy nem lelkesedhetsz minden tantárgy iránt, még ha szükséged is van rájuk a továbbtanulás szempontjából. Mielőtt az új tanévben kezedbe veszed valamelyik tankönyvet, az első és legfontosabb itt is, hogy megkérdezed magadtól: „Miért is teszem?”. Biztosan akadnak olyan tantárgyak, témák, írások, amiket szívesen tanulmányozol, és lesz olyan is, amit csak azért böngészel végig, mert „muszáj”. Az előbbiekkel könnyű dolgod lesz, különösebb erőfeszítés nélkül tanulhatod meg őket, ráadásul a motivációnak pozitív hatása lehet abban is, hogy a megtanultakra ne csupán az érettségi vizsga erejéig, hanem hosszabb távon emlékezzen az ember, márpedig az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz biztos alapokra is szükség van. Az utóbbiakkal viszont már kicsit több munkád adódik...

A „nemszeretem” tárgyak

Bármennyire is nem szereted az adott tantárgyat, első szabályként fogadd meg: minden írásos anyagot legalább kétszer áttanulmányozol! Először csak fusd át, és próbáld meg áttekinteni a tartalmát! Ezt érdemes még év elején megtenned. Már ekkor megéri: felépíthetsz egy vázat, amelyre később a tanév teljes anyagát ráépítheted.

Másodszor olvasd el alaposan (valamikor a tanév során, de ne az utolsó hetekben) és a lényeget sűrítő kulcsszavakat, fogalmakat jegyzeteld ki. Ha év közben folyamatosan bővíted ezt a kulcsszó-gyűjteményt, akkor az év végi záráskor, az érettségire felkészüléskor nagyon könnyű dolgod lesz. Csak átböngészed ezeket a jegyzeteket, és nem kell újra végignyálaznod a teljes tankönyvet.

A kulcsszavakat kiírhatod névjegykártya méretű kartonokra, amiket egy dobozban őrizhetsz. Időről időre érdemes átnézni a gyűjteményt, és azokat a kulcsszavakat, amelyeket elsőre fel tudtál idézni, pontosan tudtad a tartalmát, átsorolhatod a csomag aljára. Azokat, amelyekben bizonytalan vagy, érdemes többször elővenni, memorizálni. Sajnos, ezt a lépést a legkorszerűbb tanulási módszerek alkalmazásával sem iktathatod ki: vannak dolgok, amiket egyszerűen be kell vésni, „magolni”, nincs mese.

Ha az órai jegyzeteidet is újra feldolgozod, kiegészítheted a témához kapcsolódó kulcsszógyűjteményedet. Nagyon hasznos lehet, ha látod, milyen pontokat emeltek ki a tanáraid a teljes anyagból, vagyis várhatóan mire fognak rákérdezni egy részletesebb számonkérés során. Érdemes a különböző tantárgyak közötti kapcsolatokat is megkeresni a jegyzetelés során, a számítástechnikában használatos „linkekhez” hasonló utalásokkal, megjegyzésekkel ellátni a fogalmakat. Az előbbiekben bemutatott kartonozó technikával a lehetőségekhez képest kis erőfeszítéssel megtanulhatod a kevésbé szeretett tárgyakat is. (felvi.hu)

(Szerdán folytatjuk a témát.)