Sok múlik az óvópedagógusokon

Nagyon sok múlik tehát az óvónőkön, akik az árulkodó jelek alapján kiválaszthatják a tanulásra még alkalmatlan vagy a kevésbé iskolaérett gyerekeket. Szlovákiában a hatéves gyermekek körülbelül 10–15%-a minősül az iskolai életre alkalmatlannak. Körképünkben arra kerestük a választ, milyen arányban szorulnak korengedményre a szlovákiai magyar, tanköteles korba lépett apróságok.

Klempa Brigittától, a nagymegyeri Vasút utcai magyar óvoda igazgatóhelyettesétől megtudtuk, az óvoda 25 nagycsoportosa közül előreláthatólag mintegy hét gyereket a szülők csak egy év késéssel íratnak majd be az iskolába. A tavalyi húszas csoportból négyen-öten halasztottak. „A szülők visszajelzései arról tanúskodnak, hogy az egy év nem veszteség, hiszen az első osztályban nagyon magasak a követelmények. S amikor a gyermek megkezdi a tanulmányait, már sokkal felkészültebb az iskolai kihívásokra. Az évet vesztett gyerekekkel általában mind a tanítóknak, mind a szülőknek kevesebb a problémája. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a legtöbb gyereknek jót tesz, ha egy év késéssel íratják be az alapiskolába. A szülői kérelem azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy a gyermek évet ismételjen, minden esetben igazoló orvosi szakvélemény szükséges hozzá, és az óvónő is véleményt nyilvánít a gyermek iskolaérettségéről. Általában közös megegyezés alapján születik a döntés” – mondta el az óvoda igazgatóhelyettese. Klempa Brigitta azt is hozzáfűzte: „Nekünk, óvónőknek természetesen figyelembe kell vennünk azt is, hogy minden szülő eleve elfogult a csemetéjével szemben. Számolnunk kell azzal, hogy akadnak köztük, akik rossz néven vennék a javaslatunkat. Mi egy gyereket sem kényszeríthetünk arra, hogy évet ismételjen.”

A tornaljai Iskola utcai szlovák–magyar óvodában eddig egyetlen, idén tanköteles korba lépő gyermek családja sem kért korengedményt, tájékoztatott Krokovai Zoltánné igazgató. Az óvoda egyetlen magyar osztályában úgynevezett vegyes csoportot alakítottak ki, melyben a 2 és 6 éves kor közti gyerekekkel foglalkoznak. Az óvoda igazgatójától megtudtuk: „Pillanatnyilag 20 gyerek látogatja a csoportot, közülük heten mennek idén iskolába. Egyébként ha rendellenességet észlelünk valamelyik gyermek fejlődésében, úgy látjuk, hogy még nem iskolaérett, felhívjuk a szülők figyelmét, vigyék el szakorvoshoz, és kérjék a fejlettségi vizsgálatát. Fontos, hogy körültekintően tájékoztassunk, hiszen ez minden szülő számára kényes kérdés. Véleményem szerint az évet ismétlő gyerekekkel a második évben részben már módosított tanterv alapján kellene foglalkozni, hogy ezzel is alkalmasabbá váljanak az iskolai életre, a rendszeres tanulásra.” Az óvópedagógus beszámolt a gyermek iskolai alkalmatlanságára utaló, legkönnyebben felismerhető jegyekről is. A legtöbb gyermeknél a túlzott fáradékonyság árulkodik arról, hogy még nem alkalmas az iskolai követelmények kellő szintű teljesítésére, vagy ha megterhelőek számára a 15–20 perces foglalkozások. Ezenkívül egyéb jelek – például a játékra való fokozott hajlam – is felkelthetik az óvópedagógusok és a szülők figyelmét.

A szenci Fándly utcai óvodások közül tavaly tízen bizonyultak alkalmatlannak az első osztályos követelmények teljesítésére. Ez azonban kiugró adat, mivel évente átlagosan csak két–három gyerek, illetve szüleik kényszerülnek megküzdeni ezzel a problémával – mondta el Kincses Matild igazgatóhelyettes. „A nagycsoportosaink közül előreláthatólag idén is csupán két–három gyerek fog évet ismételni a pszichológus és a szüleik közös megegyezése alapján várható döntés nyomán. Kincses Matild elmondta, előfordul, hogy nagyon nehéz eldönteni, valóban alkalmatlan-e az iskolai oktatásra és nevelésre a gyerek. Ezért fontos a szakorvos, a szülők és az óvodapedagógus együttműködése.

A Rimaszombati járásban található Serke magyar óvodáját látogató gyerekek közül eddig csak a szeptemberben születetteknek kellett évet ismételniük. „Volt azonban arra is példa, hogy még a szeptemberi születésűek közül sem kellett mindenkinek évet halasztania, és az augusztus 31-e előtt született társaikkal egy időben – pár héttel tanköteles koruk előtt– kerültek az iskola első osztályába” – válaszolta kérdésünkre Csánk Edit igazgató.

Egy másik kistelepülés, a Tőketerebesi járásban levő Nagygéres magyar óvodájának vegyes csoportjából valószínűleg csak egy gyereket nem íratnak be szülei az iskolába, mivel rendellenességek tapasztalhatók fejlődésében, ezért egyelőre nem alkalmas teljes mértékben az iskolai feladatok ellátására. „Egyébként idén a 17 fős csoportból összesen kilencen érik el a tanköteles kort még szeptember előtt. Közülük nyolcan biztosan iskolába mennek a jövő tanévben” – tájékoztatta lapunkat Czallár Klára, az óvoda igazgatója.

„Nincs minden esetben pozitív hatással a gyermek fejlődésére, ha kétszer jár óvodába. Volt rá példa, hogy egy kislány, akit egy év késéssel írattak be szülei az iskolába, csak nagyon nehezen tudott beilleszkedni az osztályközösségbe. Feltehetően amiatt a csalódása miatt, hogy nem tarthatott a kortársaival, és nem velük egy időben ült iskolapadba” – tudtuk meg Varga Edittől, a galántai magyar óvoda igazgatójától, aki azt is elmondta, náluk csak elvétve kérelmezik a szülők gyermekük számára a korengedményt. A 15 nagycsoportosuk közül csak egy akadt, aki jövőre nagy valószínűséggel nem megy iskolába.

A komáromi Béke utcai szlovák–magyar óvoda 19 fős magyar osztályából két gyerekről döntöttek úgy a szülők, hogy kérik csemetéjük fejlettségi vizsgálatát. Helena Ferčíková igazgatónő úgy látja, azok a gyermekek, akik csak egy évet töltenek el az óvodában, sok esetben beilleszkedési problémákkal küzdenek az első években. Nehezebben létesítenek kapcsolatot társaikkal, mint azok, akik már 3–4 évesen is óvodába jártak, és megszokottabb számukra a kortársi viszony és a szüleik távolléte.