Sikerrel járt a negyedik kísérlet

Csehszlovákia megalakulása után a mai Szlovákia területén működő magyar tanítási nyelvű felsőoktatási intézmények gyakorlatilag megszűntek. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba, az eperjesi Evangélikus Jogakadémia pedig Miskolcra költözött. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem 1919-ben, a kassai Jogakadémia pedig 1922-ben megszűnt, és hasonló sorsra jutott a többi felsőoktatási intézmény is.

Kivételt talán csak a tanító- és tanárképző főiskolák képeztek. 1924-től ugyanis a pozsonyi állami Tanítóképző Intézeten belül, majd a második világháborút követően a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán és a Comenius Egyetemen lehetett részben magyarul tanulni. Jelenleg a nyitrai Konstantin Egyetemen tanítanak néhány tantárgyat magyarul és természetesen a poszonyi Comenius Egyetem magyar tanszékén.

A szlovákiai magyar lakosság képzettségi szintje 1920-tól fokozatosan csökkent, és ma több mint kétszer kevesebb az egyetemet végzett magyar, mint a szlovákiai átlag.

A szlovákiai egyetemeken ma a csaknem 97000 diákból 4400 a magyar nemzetiségű. Ez a számarány 4,5%-ot tesz ki, míg a magyar lakosság részaránya csaknem 10%. Az alacsonyabb iskolázottsági szint együtt jár a munkanélküliség részarányának növekedésével és a magyarok által lakott délvidék elszegényedésével.

A megoldást csak a lakosság képzettségi szintjének növelése jelentheti. Ez volt a kiindulópontja valamennyi egyetemalapítási kísérletünknek.

Az első kísérlet 1990-ben történt még a prágai szövetségi parlamentben, de a javaslatot a parlament bizottságai elvetették, ezért nem kerülhetett a plénum elé. A javaslat beterjesztői: Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán képviselők voltak.

A második kísérletre 1992-ben került sor a pozsonyi parlamentben. Ez a javaslat a nyitrai Pedagógiai Főiskolán egy magyar kar létrehozását szorgalmazta, de ennek a tervezetnek a beterjesztője, Bauer Edit képviselő sem járt sikerrel.

2001-ben történt még egy próbálkozás, hogy a nyitrai főiskolán (ma már Konstantin Egyetemen) jöjjön létre magyar kar. Ez volt a harmadik kísérlet.

A Magyar Koalíció Pártjának nyomására a kormány határozatot fogadott el a Konstantin Egyetemen belül megalapítandó magyar karról, de az Egyetem szenátusa ezt a javaslatot, illetve a kormányhatározatot is elutasította. A negyedik kísérlet tegnap délelőtt sikerrel járt.

Az egyetem parlamenti elfogadása egy hosszú folyamat eredménye. 2002-ben az egyetem alapításának igénye bekerült a kormányprogramba. A kabinet előbb elfogadta a Selye János Egyetem létrehozásának szándéknyilatkozatát, majd a törvényelőkészítő tanács javaslatára elfogadta az egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet is.

Az Akkreditációs Bizottság három alkalommal foglalkozott a tervezettel, és 2003. október 1-jén rábólintott az egyetem alapítására. A parlament oktatásügyi bizottsága két alkalommal tárgyalt, és mindkétszer pozitívan nyilatkozott a tervezetről. A tervezetet a törvényelőkészítő, a költségevetési és az emberi jogi parlamenti bizottságok is elfogadták. A parlament plenáris ülése három olvasatban tárgyalta és tegnap végérvényesen megszavazta az egyetem alapításáról szóló törvénytervezetet. A törvénytárban való megjelenése után a tervezet törvényerőre emelkedik.

Az álom tehát valósággá vált, de a szakmai munka igazából csak most kezdődik. Szerkezetileg ki kell építeni az egyetemet, konkretizálni kell az oktatás feltételeit, ki kell alakítani a karokat és a tanszékeket stb. A politika megtette a magáét. Most a szakma következik. Megkezdődhet egy európai-szintű, magyar tanítási nyelvű, állami egyetem kiépítése Szlovákiában.

Ez óriási kihívás, de egyúttal komoly esély is arra, hogy felzárkózzunk Európa legsikeresebb fiainak sorába, hogy ne csak csodálói, de követői is lehessünk Selye Jánosnak, Szent-Györgyi Albertnek, Teller Edének, Oláh Györgynek és a többi világhírű magyar tudósnak.

Ehhez viszont mindenkire, minden szakember segítségére szükség lesz. Remélem, ötletekben, segítőkészségben nem lesz hiány.

A szerző az MKP parlamenti képviselője