Rejtőzködő állatok

A természet legfontosabb parancsa az élővilág számára a túlélés: túlélni egy támadást, a ragadozók és az áldozatok szüntelenül meg-megújuló csatáját. Az állatok ugyan védtelenebbek nálunk, embereknél, mégis rendelkeznek bizonyos fegyverekkel, amiket gyakran alkalmaznak is. Nem is hinnéd, hogy a túlélés érdekében mennyiféle trükköt képesek bevetni az állatok. Ilyen például a rejtőzködés, az álcázás és a riasztás. Ha veszélyben vagyunk, és a menekülés szinte lehetetlen, akkor a legkézenfekvőbb taktika beleolvadni a természetbe, vagyis amennyire csak lehet, álcázni magunkat. Az álcázás lényege az, hogy vagy észrevehetetlenül bele kell olvadni a környezetbe, vagy valami ehetetlen, a ragadozó számára érdektelen tárgyhoz, élőlényhez, esetleg valami olyan dologhoz célszerű hasonlítani, amit a támadó is veszélyesnek lát. Az is egy fontos szempont, hogy az utánozandó modell elég gyakori és elterjedt legyen. Tehát a legmegfelelőbb egy faághoz, levélhez, kövekhez stb. hasonlítani, ám sok állat még attól sem riad vissza, hogy ürüléknek álcázza magát.

Bár első hangzásra egy kicsit furcsának tűnhet, de nemcsak az áldozatok, hanem a „ragadozók“ fegyvere is lehet a rejtőzködés, hiszen ha a kiszemelt zsákmány túlságosan hamar veszi észre támadója közeledését, akkor sokkal több lehetősége van a menekülésre. A tigrist például a sárga és fekete csíkjaival nagyon feltűnőnek találjuk, ám a természetes környezetébe nagyszerűen bele tud olvadni.

Előfordulhat az is, hogy például az emberi tevékenység következtében a természetes környezet megváltozik, sok állat pedig nem tud elég gyorsan alkalmazkodni, ezért az élőhely pusztulása védtelenné teszi a túlságosan specializálódott állatfajokat. Ilyenkor történhet meg az, hogy egy állatfaj teljesen kipusztul vagy jelentősen megritkul. Van úgynevezett időszakos, például téli rejtő szín is. A fehér téli bundát sok állat esetében a szőrszálakban található levegőbuborékok okozzák. Ezeknek a buborékoknak azonban még egy funkciójuk is vak: védenek a hideg ellen, hiszen a levegő hőszigetelő hatású. Tavasszal azonban a sarkvidéki állatok is könnyebb barnás színű bundát öltenek.

Az álcázáson kívül más módja is van a rejtőzködésnek, védekezésnek. Számos hüllőfaj rikító színek segítségével figyelmezteti támadóját arra, hogy ő nagyon veszélyes, holott valójában senkit sem tudna bántani. A szalamandra például harci díszbe öltözik. Egyes rovarok pedig más – veszélyes rokonaikhoz hasonló – pózt vesznek fel. A következő különleges tulajdonság, illetve fegyver pedig a színváltoztatás. A kaméleon és a tintahal viszonylag rövid időn belül színváltoztatással bele tud olvadni a környezetébe. Mindkét állat bőrében olyan pigmenttartalmú sejtek vannak, amelyek rugalmasan összehúzódva a festékanyagot nagyobb területű koronggá nyomják szét, így gyorsan beszínezik a bőrt. Résen kell tehát lenni azoknak a ragadozóknak, akik be akarják cserkészni a zsákmányukat, illetve fordítva: nagyon körültekintőnek kell lenni annak, aki túl akarja élni a kiéhezett ellenség támadását. És amíg a természetes egyensúly fennáll, addig hol az egyik, hol a másik fél fog ügyesebbnek, erősebbnek bizonyulni. Te melyiküknek drukkolsz: inkább a veszedelmes ragadozókkal vagy az ártatlan kis rágcsálókkal érzel együtt?