Nevelésről – mindenkinek

Hosszú pedagógusi pályafutásom során rádöbbentem, hogy mennyire hiányos a gyerekek megnyilvánulási készsége, s a neveléssel kapcsolatos dolgok csak hézagosan tükröződnek vissza. Az akkori szakirodalomban azonban nem találtam egyetlen ún. „receptkönyvet” sem, amely pontos, receptszerű utasításokat adott volna a nevelési problémákra. Ekkor merült fel bennem a könyv megírásának ötlete. Pedagógusként erre nem jutott időm, nyugdíjba vonulásom után azonban végre összeállítottam a kötetet.

Hogyan készült a kiadvány?

Tizenhárom éven át külső munkatársként működtem együtt a Cserkész című havilappal. Mivel biológus és pedagógus vagyok, elsősorban ezekkel a témákkal foglalkoztam írásaimban. A lapban 40 nevelési témájú „lecke” jelent meg. Mivel nagyon jó volt a cikkek visszhangja, könyv alakban is szerettem volna közzétenni őket. A Nevelésről – mindenkinek című kötetben 30 lecke kap helyet.

Milyen szempontok szerint állította össze a kötet anyagát?

Öt témakörre osztottam a könyvet: a természet, az otthon, a személyünket érintő dolgok, a társadalom, étkezés-főzés. Első helyre a természetet tettem, mivel ez mindig kimaradt a neveléssel foglalkozó munkákból. Pedig az ember a természet része, erre kellene felhívni a figyelmet, s kirándulásokon, sétákon megismerni a bennünket körülvevő világot. Ehhez adok pontos receptet, hiszen a természetjárást is meg kell tanulni. Hogy a természetet ne csak tudatlanul figyeljük, szakember segítsége szükséges.

Elárulna valamit a további témákról is?

Az otthonról szóló ciklussal az volt a célom, hogy a család valamennyi tagja, de főleg a gyerekek, ne kívülállóként nézzék az otthonukat, hanem igazán részesei legyenek annak. Tiszteljék egymást, ismerjék a ház szokásait, a testvérek, szülőknek elfoglaltságait, pontos időbeosztását, hogy ha kell, tudják helyettesíteni egymást. A társadalomról szóló részt is fontosnak tartom, hiszen életünk emberek között zajlik. Úgy kell alkalmazkodnunk, ahogy a szakirodalom írja: „Minél kevesebb tüskés felülettel érintsük a másikat.”

Könyvében minden egyes „leckét” irodalmi példákkal vezet fel.

Az egyes témákat szépirodalmi művek odavágó részleteivel illusztrálom. Hol a követendő, hol az elítélendő magatartást mutatom így be. Például a szerelemmel foglalkozó írásom elején Fekete Istvánhoz fordulok segítségért, s a Téli berek néhány szép sora által ismertetem meg olvasómat a kérdéssel. Tehát tanmeséken keresztül, ám részletes tárgyilagossággal jelenítem meg a mondandómat.

Könyvének címe Nevelésről – mindenkinek. Ez árulkodik arról, széles körnek szánja a kötetet.

Elsősorban a tanároknak, szülőknek, nevelőknek írtam a művemet, ám rendhagyó, sokszor tegező hangvételének, s a már említett „tanmeséknek” köszönhetően kiválóan alkalmas fiataloknak önnevelésre. A kicsik, serdülők, kamaszok is találnak benne hasznos olvasnivalót. (bt)