Miért szükséges magyar egyetem Szlovákiában?

Albert Sándor, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum tavaly december 5-én és 6-án tartott, a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetével foglalkozó kétnapos szakmai találkozóján előadásában öt pontban sorolta fel azokat az érveket, melyek egyértelműen a Komáromban megvalósítandó magyar egyetem létrehozása mellett szólnak.

1. A nemzeti kisebbséghez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgároknak az alkotmány lehetőséget biztosít kultúrájuk fejlesztésére, információk terjesztésére és befogadására, nemzeti szövetségek megalakítására, művelődési és kulturális intézmények fenntartására. Ezenfelül törvényben foglalt feltételekkel az állami nyelv elsajátítása mellett jogot biztosít az anyanyelven történő művelődésre, az anyanyelv hivatalos használatára, részvételre a nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő problémák megvitatásában és megoldásában.

2. Szlovákiának jelenleg 24 egyeteme, illetve főiskolája van, ami azt jelenti, hogy körülbelül 200 000 lakosra jut egy egyetem. Hiányoznak viszont a nem egyetem jellegű főiskolák. Ezek az úgynevezett magasabb szintű szakiskolák külföldön nagyon kedveltek, mert a szakmai gyakorlatra építenek, a tanulmányi idő csak három (esetleg négy) év, ezért olcsóbbak is. A felsőfokú tanulmányokat folytató külföldi fiatalok csaknem fele választja a továbbtanulásnak ezt a formáját, mely a baccalaureusi szintű képzésnek felel meg.

Mindemellett Szlovákiában magyar nyelvű oktatás csak részben folyik a nyitrai Konstantin Egyetem Pedagógiai Karán, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelv és irodalom tanszékén és a Bél Mátyás Egyetem hungarológiai tanszékén Besztercebányán. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Szlovákiában több mint félmillió magyar nemzetiségű állampolgár él. A fent említett nemzetiségi eloszlás szerint tehát két egyetemre lenne jogosultságuk.

3. Több mint 450 évvel ezelőtt J. A Komenský kijelentette, hogy a legértékesebbek és legtartósabbak az anyanyelven megszerzett ismeretek.

4. A magyar ajkú lakosság műveltségi szintje lényegesen alacsonyabb mint az országos átlag. Ez a megállapítás az 1991-es és 2001-es népszámlálási adatokra támaszkodik, de nyilvánvaló abból is, hogy a hazai egyetemeken a magyar nemzetiségű lakosság egészéhez viszonyítva körülbelül háromszor kevesebb magyar diák tanul, mint szlovák diák a szlovák lakosság egészéhez viszonyítva.

5. A magyar ajkú lakosság alacsonyabb képzettségi szintje jelentősen befolyásolja a munkanélküliség kedvezőtlen alakulását. Különösen érvényes ez a dél-szlovákiai régióban, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghatározó része él. (rv)