Légy a parkett ördöge!

Táncolni sokféleképpen és sokféle helyen lehet. A tükör előtt otthon, házibuliban, diszkóban, az utcán, az iskolában, a lényeg, bárhol, ahol csak nem szégyelled. De vajon vannak-e a táncban szabályok? És ha vannak, vajon mik azok?

Ki hinné, hogy a tánc is egyfajta sport? Amióta ember él a Földön, azóta él a tánc is vele együtt. Már az őskorban is tartottak az ősemberek bizonyos rituálékat, melyeket tánclépésekkel kísértek. Itt nem is inkább a mozdulatok finomságán volt a hangsúly, hanem a ritmusos mozdulatokon, melyek fokozták a szertartások varázsát. A tánc az életünknek alapvető elemévé vált. Amikor a kisgyerek járni kezd, a zenét hallva már ösztönösen bizonyos táncra emlékeztető mozdulatokat tesz, mert jól érzi tőle magát.

És el is hangzott a lényeg, amiért

AZ EMBEREK SZERETNEK TÁNCOLNI.

Feledteti a problémákat, jó hangulatot teremt, levezeti a feszültségeket, látványos és szórakoztató. A táncnak nagyon sok formája létezik, minden táncnak megvannak a saját lépéskombinációi. Most ezek közül emelnénk ki egyet, hogy egészen pontos legyek, a latin-amerikai versenytáncot. Ha kíváncsi vagy erre a sportra, gyere és tarts velünk!

Mielőtt bármit is írnánk a versenytáncokról általában, fontos tudnotok, hogy a versenytánc két fő ágra bontható: a standard táncokra és a latin-amerikai táncokra. Mindkettő igen népszerű a maga nemében, de be kell vallani, hogy amelyik sokkal temperamentumosabb és vérpezsdítőbb, az a latin-amerikai tánc. Talán ez a két műfaj nem árul el még túl sokat számodra, de ha konkrétan megnevezzük őket, biztosan a fejedhez csapsz, mert nagyon ismerősnek hatnak majd. Míg a standard táncok közé tartoznak a tangó, a bécsi keringő, az angol keringő, a slow fox és a quick step, addig a latin-amerikai táncok közé a cha-cha-cha, a rumba, a szamba, a jive és a paso doble sorolható.

Az pedig nem is csoda, hogy az utóbbi

SOKKAL VÉRPEZSDĺTŐBB,

hiszen ezeknek a táncoknak az őshazája Afrika. Ez esetben a testrészek külön mozgásáról van szó, ezzel szemben az európai táncoknál a mozgás a test központjából indul ki. Az afrikai táncot rabszolgák vitték Dél-Amerikába a XVII. és a XVIII. században. Az Észak-Amerikába telepített feketéknek a déliekkel ellentétben sokkal több idő kellett ahhoz, hogy a fehérek az ő táncstílusukat elfogadják. A XIX. századba kellett belépni ahhoz, hogy a fekete és a fehér mozgáskultúra elemei összeolvadjanak és megszülessen az afro-amerikai táncstílus. Európában a latin-amerikai táncok a 20-as és 30-as évek elején kezdtek megjelenni. Azonban még nem ez volt

AZ IGAZI ÁTTÖRÉS.

A franciák voltak azok, akik szinte nagyobb változtatások nélkül beépítették ezeket a táncokat kultúrájukba a II. világháború után, az 50-es évek tájékán. Csupán annyi változás történt, hogy a testi közelséget korlátozták az eredetihez képest.

Az 50-es évek végén már a latin-amerikai táncok is felvételt nyertek a tánciskolák programjába és mondanunk sem kell, hogy a fiatalok özönlöttek ezekre a táncórákra.

Nézzük, mit is kell tudnunk a versenyekről! Minden versenyen különböző korosztályokban és versenyosztályokban lehet indulni. A versenyosztályokba pontgyűjtéssel juthatunk be. Minden megelőzött párért jár egy pont. Vannak kiemelt versenyek (ranglista versenyek, országos bajnokságok), ahol többletpontokat lehet gyűjteni. Ez annyit jelent, hogy a megelőzött párok nem 1, hanem 1,5 pontot érnek. A versenyeken egy-egy tánc 1,5 illetve 2 percig tart. Jogos a kérdés, hogy nem kevés ez egy kicsit? A válaszunk erre, hogy ismerhetitek a mondást, mely szerint

SOK KICSI SOKRA MEGY.

Ezt azért mondjuk, mert az 5 táncselejtező, elődöntő, középdöntő és végül a döntő esetében ezek a percek összeadódnak, így hamar kiderül, hogy ez az idő nem is olyan kevés. Amit pedig feltétlenül fontos még tudni, ha valaha eljutnál egy ilyen versenyre, hogy a döntőben a hat legjobb páros táncol, a bírók pedig a helyezés számát pontozzák, tehát minél kevesebb pontot kap egy pár, annál közelebb kerül a dobogóhoz.

Egyébként Magyarországon minden évben Szombathelyen rendezik meg a Savaria Nemzetközi Táncversenyt, melynek révén minden táncrajongó képet kaphat erről az izgalmas és látványos sportról.

Ha elnyerte a tetszésedet és kedvet kaptál hozzá, keress a lakóhelyedhez közel egy olyan sportegyesületet, ahol részletes tájékoztatást adnak az ottani lehetőségekről, s már csak az marad hátra, hogy táncra perdülj és te légy a parkett ördöge! (s, he)